Vállalkozók

Tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amely alapján 9 hónapon belül regionális terveket kellett készíteni a kijelölt környezetvédelmi felügyelőségeknek. Alaposan elemeztük a terveket és összehasonlítottuk az OHT-val. Nagyon negatív kép alakult ki bennünk, ilyen formában nem javasoljuk a tervek miniszteri rendeletként való megjelenését, inkább vállalja fel az állam a néhány hónapos késedelmet a rendelet megalkotásában, de a terv legyen megalapozott és korrekt.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az év végéig tervezetet készít egy új ökoadó bevezetéséről. Ettől még az sem rettenti el, hogy az időről időre felmerülő zöldadótervek soha nem arattak osztatlan sikert. A liberális környezetvédelmi miniszter most egyszerre szeretne forrásokat teremteni pénzhiánnyal küzdő tárcájának és megfelelni a kormány takarékossági elvárásainak.

2003. május végén tette közzé a Bizottság azt a vitaanyagot, amelyet egy újonnan megfogalmazásra kerülő hulladékmegelőzési és -újrahasznosítási stratégia alapjául szántak. Egy új stratégia megfogalmazásának részben az is oka, hogy a 1993-ban indított 5. környezetvédelmi akcióprogramban napjainkra vonatkozóan megfogalmazott 330 kg/fő/év települési hulladéktermelési szintet nem sikerült elérni (az aktuális adat 550 kg/fő/év). A hulladék mennyisége továbbra is fontos probléma és jelentős környezeti hatásokkal jár.

Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).

Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.

A VII. Kerület - a fővárosi hulladékgyűjtő szigetes rendszeren túl - kísérletképpen házhoz menő szelektív gyűjtési rendszert vezetett be 2005 novemberében. Erzsébetváros Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával indította a kísérleti programot a külső-erzsébetvárosi részben. Egy kis statisztika: 186 db 240 literes fém-, műanyag- és papírgyűjtő, 60 társasház, közel 4000 lakos. A társasházak a fentebb említett gyűjtőedények mellé étolajgyűjtőket is kapnak, várhatóan januárban – mindezt ingyen.

Egy cég felfedezte magának a kis Bihari települést, Vekerdet, hogy itt akkumulátorhulladék-feldolgozót építsen. A Greentech Vekerd Kft. El is indította programját. Egyszer csak feltűnt egy másik cég is...

Hogy, hogy nem, utazásaink során éppen a németországi Düren felé tévedtünk, pont abba a papírgyárba, ahol a hazai italkartonokat feldolgozzák.

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most nem a tetralottó akció nyerteseinek stockholmi suhanása követezik (ld. előző KukaBúvár), hanem az összegyűjtött italoskarton (ahogy a gyártó nevezi) avagy a kombinált italosdoboz (ahogy mi emlegetjük) útját követhetjük nyomon egészen Dürenig.

Az 53/2000 EK irányelv a forgalomból kivonásra szánt gépjárművek hulladékként történő kezelését a gyártói felelősség körébe utalja. Magyarországon a 267/2004 (IX.23.) Kormányrendelet rendelkezik a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékkezelésről. Az új jármű forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a gazdasági és közlekedési tárca irányítja, míg a közúti közlekedési okmányok (azaz a forgalmi engedélyek) ügyében a Belügyminisztérium az irányadó tárca.
A forgalomból kivont gépjármű VESZÉLYES HULLADÉK és a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek a kiemelt hulladékáramok között kezelik.