Javaslat Zirc Város hulladékgazdálkodási koncepciójára
A Budapesti Műszaki Egyetem környezetmernökei másodikak lettek a Veszprémben rendezett II. Országos Esettanulmányi versenyen. A csapat felkészülését a KukaBúvár számai segítették. Az alábbiakban bemutatják pályaművüket.
Esettanulmányunkat három részre osztottuk, melyekben ismertetjük a feladatot és a problémákat, a célokat valamint a célok eléréséhez szükséges megoldásokat.
I. A feladat és a probléma ismertetése
A hulladékkezelés jelenlegi megoldása a városban az összegyűjtött hulladék lerakásában merül ki. A város hulladékgazdálkodási koncepciójára kellett javaslatot kidolgozni a helyi jellegzetességek, az európai és hazai hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások, jogszabályok figyelembevételével. A fenti táblázat adatai álltak rendelkezésünkre.
A feladatkiírásban szereplő adatok alapján három probléma vetődik fel:
II. Célok
Öt célt fogalmaztunk meg:III. Megoldások
1. A szennyvíz szivárgásának megszüntetéseRövidtávú megoldás a lakossági emésztőgödrök utólagos szigetelése, mely egyszerűen műanyag fólia leterítésével valósítható meg. Ez úgy történik, hogy először a szennyvizet kiszivattyúzzák, majd a gödröt fóliával szigetelik. Ezt az utólagos megoldást a környezetvédelmi hatóságoknak szigorúan meg kellene követelniük.
Hosszabb távon viszont a csatornázatlan területeket is be kell vonni a városi csatornahálózatba.
Amennyiben a csatornázott területek növekednek, úgy a kezelendő szennyvíziszap mennyisége is nő, tehát nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iszapkezelésre. A városnak saját tisztítótelepe van, ahol alapvetően kétféle iszapot kezelnek:
Jó megoldásnak tűnne a hatalmas iszapmennyiség szervesanyag-tartalmának mezőgazdasági hasznosítása, de ez az iszapok fertőző volta miatt nem valósítható meg. Az iszapkezelés elsődleges feladata a térfogatcsökkentés vízelvonással. A végső elhelyezés előtt a víztelenített iszapot komposztálják vagy elégetik.
2. A régi hulladéklerakó szigetelése
Legjobb megoldásnak a lerakó utólagos szigetelése bizonyul, mert ezzel a csurgalékvíz mennyisége jelentősen lecsökken. A szigetelésnél fontos figyelembe venni a talajvíz-áramlási viszonyokat.
A lerakó lefedése után talajvízfigyelő kutak létesítése szükséges, mellyel nyomon követhető az esetleges szennyezőanyag terjedése. A 22/2001. KöM rendelet egyértelműen rendelkezik a hulladéklerakók szigeteléséről. A terület füvesítése célszerű esztétikai szempontból (sportpálya, játszótér), de mezőgazdasági termelésre nem alkalmas a keletkező és szivárgó depóniagázok miatt.
3. Regionális hulladéklerakó létrehozása
2009-től hazánkban is csak az új EU-s szabványnak megfelelő regionális lerakók építhetőek. A meglévőket korszerűsíteni vagy rekultiválni kell. Jelen helyzetben alkalmasabb területet kell választani, mert itt nem megfelelőek a talaj geológiai adottságai.
4. Szelektív hulladékgyűjtés
Fontos a lakosság felkészítése, fel kell hívni a figyelmüket, hogy mindez az ő érdekükben történik. A lakosság nevelése történhet újságok, szórólapok, fórumok, oktatóprogramok és a helyi televízió segítségével. Mindenképpen fontos a személyes kapcsolattartás.
A hulladékgyűjtő szigeteket úgy kell kialakítani, hogy egy lakosnak ne kelljen túl sokat (300 m-nél többet) gyalogolnia lakhelyétől a szigetig. Az így begyűjtött hulladék átmeneti tárolására hulladékudvarokat kell kialakítani a város peremterületén.
Ahol eddig szelektíven gyűjtöttek, nagy probléma volt, hogy a beérkezett hulladékra nem volt felvevő piac. Ezért fontos, hogy a megfelelő feldolgozóipart is számításba vegyük.
5. A szelektíven gyűjtött hulladék komponenseinek kezelésére vonatkozó elképzeléseink
A papírhulladékok újrahasznosítására jó megoldás az ISOFLOC. Ez épületek hőszigetelésére kiváló, nem gyúlékony anyag, amely száraz eljárással készül. További előnye, hogy elbontás után kezelés nélkül újból beépíthető, így nem képez bontási hulladékot. Gyártása jelenleg csak külföldön megoldott, de célszerű lenne helyi megvalósítása, így munkalehetőséget is biztosítana a helyi lakosságnak (Hőszigetelés hulladékpapírral).
A legnagyobb problémát a műanyagok okozzák. Elsősorban szelektíven kell gyűjteni, hogy később másodlagos termékek gyártására használhassuk fel, például kerti bútorok, konténerek gyártására. Az így összegyűjtött műanyaghulladék elszállításáról és a megfelelő feldolgozó-ipar felkutatásáról gondoskodni kell.
Legnagyobb a vegyes szerves hulladékok mennyisége. Egy lakosra évente kb. 400 kg szemét jut, aminek nagyjából a fele zöld hulladék (zöldség, gyümölcs, száraz kenyér, stb.), amelyből külön gyűjtéssel értékes komposzt nyerhető. Ez nemcsak a környezetnek, de a költségvetésnek is jót tesz. A humusztartalmú föld a környék sovány talaját gazdagíthatja.
A textilhulladékokból az ún. Retextil-technológia segítségével például textilszőnyegek állíthatók elő (Retextil manufaktúra). Szintén helyileg megvalósítható, munkahelyteremtő beruházás.
Az aprított gumit sportpályák burkolataként lehet használni, illetve az aszfaltba keverve javítja a járművek menettulajdonságait és csökkenti a futóműzajt. Másik megoldás átmenetileg a Beremendi Cementgyárban való égetés a gumiabroncs jó fűtőértéke miatt (KukaBúvár 2003. tavasz: A cementgyári hulladékégetésről). A klinkerégetés során a gumiból felszabaduló kéntartalom egy része CaSO4 formájában beépül a termékbe, ezáltal is javítva annak minőségét. Természetesen a füstgázban marad kéntartalmú komponens, így a füstgáztisztítás elengedhetetlen.
A fémhulladékok helyi hasznosítása nem jöhet szóba, de a válogatás megoldható. Az egyes fémeket ezután a megfelelő feldolgozóüzembe kell szállítani.
Az üvegtörmelék jó betonadaléknak, illetve díszburkolatok gyártására is felhasználható.
6. Helyi ipari létesítmények kérdése
A városban három ipari létesítmény: egy fűrésztelep, egy festéküzem és egy mezőgazdasági gépgyár üzemel. Az általuk termelt hulladékok kezeléséről maguknak kell gondoskodniuk a megfelelő előírások szerint.
A fűrésztelep a fahulladékokat elégetheti, de figyelnie kell, hogy csak tiszta fát (olajmentes, lakkmentes) égessen, nehogy klórtartalmú anyagok (dioxinok) kerüljenek a légkörbe. A kisebb fatörmelékek és a fűrészpor az energiatermelésen túl komposztálásra is felhasználható.
A festéküzemben keletkezett hulladék nagy része (festékes dobozok, munkaruhák) veszélyes hulladéknak minősül, megfelelő elhelyezésükről, kezelésükről gondoskodni kell.
A mezőgazdasági gépgyárban keletkező fémhulladékokat szelektíven kell gyűjteni, és a már említett módon célszerű újrahasznosítani. Komolyabb problémát okoznak a használt akkumulátorok, melyek kezelése különleges technológiát igényel. Itt is keletkezik tekintélyes mennyiségű veszélyes hulladék (olajos rongy, fáradt olaj).
Zirc város hulladékgazdálkodási koncepciója természetesen komplex problémakört takar, amelynek megoldásába úgy gazdasági, jogi, mint műszaki szakemberek bevonása szükséges. Hosszú távon célszerű, hogy több település fogjon össze a szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítása érdekében. Zirc esetében elsősorban a Veszprémmel való kapcsolat erősítése tűnik ésszerűnek.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani kísérő tanárunknak, Dr. Zsombok Györgynek, aki számos hasznos tanáccsal látott el bennünket. Nagy segítségünkre voltak a KukaBúvár eddigi számai, melyekből sok jó ötletet merítettünk.
