Betétben a jövő
Egy angol környezetvédelmi szervezet legfrissebb kutatása szerint sokszoros előnyökkel járna, ha visszaváltható rendszerben vásárolhatnánk az italokat.
Tudomány
500 ezer zöld munkahely születhetne az EU-ban újrahasznosítással
A Föld Barátai (FoE) környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a hulladékok 70 százalékának újrahasznosítása legalább 500 ezer új munkahelyet teremtene az Európai Unióban.
A Nulla Hulladék Programról a kisközösségek tükrében
Időpont:
2010. október 26. 14:00 - 16:30
Helyszín:
Humusz Ház
A Humusz szakmai műhelymunkája
A Humusz az elmúlt években a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programjait egy csokorba rendezte és Nulla Hulladék Program néven indította útjára. A szlogen (Teljes élet – Nulla hulladék.) talán egyértelműen jelzi, hogy itt közel sem csak komposztálásról és betétdíjas üvegekről beszélünk. Mi is keressük a kiutakat. Az elmúlt 2 évben a célcsoportjaink és üzeneteink csiszolása mellett - többek között - mintaprogramok beindításán és jó gyakorlatok gyűjtésén dolgoztunk. A munkát természetesen nem fejeztük be, de most szeretnék rátekinteni a program közösségi, személyes vonatkozásaira és megnézni, hogyan érdemes tovább folytatni. Ezért közös gondolkodásra, tapasztalatcserére hívunk minden érdeklődőt.
Arról valószínűleg mindannyian sokat tudnánk beszélni, hogy miért nem működnek a kisközösségek és a környezetvédelem. Mi most arról szeretnénk beszélgetni Veletek, hogy mi az, ami működik, milyen irányban érdemes tevékenykedni és a Humusz a NuHu Programjával hogyan tud hozzájárulni egy fenntartható világ alakulásához, a társadalmi jóllét eléréséhez.
Arra kérünk Benneteket, hogy a találkozó előtt Read more about A Nulla Hulladék Programról a kisközösségek tükrében
Rovatok:
Tematika:
Kanada mérgezőnek nyilvánította a biszfenol-A-t
Kanada az első ország a világon, amely a vegyipar ellenkezésének dacára toxikusnak nyilvánította a számos termékben megtalálható vegyületet, a biszfenol-A-t (BPA).
Lista a hazai veszélyes üzemekről, égetőművekről és iszaptárolókról
Az elmúlt héten bekövetkezett kolontári-devecseri katasztrófa után a hvg.hu igyekezett összesíteni a környezetre és az emberekre legveszélyesebb ipari létesítményeket. Az üzemek mellett - amelyeket a katasztrófavédelem is listába rendezett - a fontosabb nukleáris, kommunális és ipari hulladéklerakókat is számba vettük, akárcsak a vörösiszap-tározókat. Ez utóbbiak egy részét ugyanis a jelenlegi katasztrófavédelmi törvény nem sorolja a veszélyes hulladékok közé.
Mit tegyünk velük? Elektromos és elektronikus hulladékok
Az e-hulladékok kezelésére rendkívül szigorú jogszabályok vonatkoznak. A vállalatokat, az ipari üzemeket és természetesen a magánembereket is komoly felelősség terheli, hogy leselejtezett számítógépeik, monitoraik és egyéb elektromos berendezéseik bekerüljenek a törvény által előírt folyamatba.
Az állam jobban fejné a gyártókat
Több mint duplája pénzt szedne az állam a gyártóktól a környezet védelmére a tervek szerint. Azt még nem tudni, pontosan hogyan fog januártól átalakulni a hulladékhasznosítási és termékdíjrendszer. A bizonytalanság miatt év végére összeomolhat a hulladékhasznosítás, ami mintegy tízezer munkahelyet veszélyeztethet.
Veszélyes hulladék lehet a kolontári iszap az EU-s szabályok szerint
A vörösiszap veszélyes anyaggá minősítését fogja kezdeményezni Magyarország - közölte Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár, aki a katasztrófa sújtotta kolontári terület sajtóbejárásán beszélt erről vasárnap délután, újságírók előtt. A vörösiszap Magyarországon korábban veszélyes hulladéknak minősült, de ez az uniós csatlakozáskor megváltozott , mivel az uniós szabályok szerint nem minősül veszélyes hulladéknak.
Zöld beruházásokban utolsók vagyunk a régióban
Október 12-én mintegy 250, a megújuló beruházások iránt érdeklődő szakember részvételével lezajlott Magyarország első befektetési fókuszú zöld energia konferenciája, a Green Energy Investment Forum 2010. A finanszírozók szerint kevés a jó minőségű projekt, gondok vannak az árazással, bonyolult és kiszámíthatatlan a szabályozási környezet hazánkban.
Galiba! Megéri? - avagy a GM vetőmag körüli viták tovább folynak
A GM-multik európai mezőgazdaságra gyakorolt túlzott befolyása ellen már hosszú ideje próbálnak fellépni: környezetvédelmi és más civil szervezetek, számos közegészségügyi képviselő, valamint rengeteg fogyasztó és kistermelő ellenzi a növények sejtszintű módosítását.