„Gyerekeinket nem merjük az udvarra kiengedni, mert a szúrós, erős szagtól még mi, felnőttek is van, hogy rosszul leszünk. Félünk a hosszú távú egészségkárosító hatástól” - így foglalja össze egy érintett azt, hogy miért küzdenek évek óta a Csömör és Kistarcsa között terjedő orrfacsaró bűz ellen a környékbeliek.
Nyílt levelet intézett a Greenpeace Magyarország környezetvédő szervezet a kormány két miniszterének. A koncessziós jogszabály elfogadása kapcsán felhívja a figyelmet, hogy nemcsak ők, de a lakossági is “ambiciózus, a valódi fenntarthatóság irányába mutató lépéseket vár a kormánytól”.
Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az erőforrások túlzott kihasználása napjaink legnagyobb kihívása. A problémák megoldása globális összefogást igényel, de emellett bárki egészen hétköznapi dolgokkal hozzájárulhat a megújuláshoz. A Procter&Gamble 2021-re 21 olyan egyszerű cselekedetet fogalmaz meg, amelyek betartásával könnyedén csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, ellensúlyozhatjuk az egyre növekvő klímaválságot és megóvhatjuk a Földet.
Az öltözködés, a divat sokunknak önkifejezés, örömforrás vagy hobbi. A ruhaipar azonban igen komoly árat fizettet azokkal, akik a termékeit a legkevésbé sem élvezik: a környezettel, a klímával és a ruhákat gyártó emberekkel. A helyzeten változtatni kívánó petíciók aláírásán és a nagy divatmárkákhoz eljuttatott, változást sürgető vásárlói üzeneteken túl számos egyéb dolgot tehetünk „divatlábnyomunk” csökkentésére. Íme 13 ötlet a vásárlási szokások, a szekrénytartalom és a körülöttünk lévő világ megváltoztatására.
Újabb fejezetéhez érkezett folyóvizeink hulladékhelyzetének feltérképezése. A Tiszai PET Kupa kutatás-fejlesztési programjának részeként, most három olyan GPS jeladóval felszerelt műanyag palackot indítanak útjukra a szakemberek, amelyek valós idejű adatokat közvetítenekés térképen mutatják, hogy éppen merre járnak a palackok.
Súlyosan veszélyezteti a mangrove erdőket a folyókból érkező műanyaghulladék egy új tanulmány szerint.
A mangrovék 54 százaléka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba – olvasható a Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben.
Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, fontos, hogy mindannyian tudatosítsuk azt, a felmerülő környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentése alapján hiába az emberek növekvő klíma- és környezettudatossága, még mindig túl sok műanyagot állít elő és használ el a társadalom.
A ruhák, cipők és háztartási textíliák is felelősek a vízszennyezésért, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásért és a hulladéklerakókért.