Önkormányzatok

Változott a hulladékgazdálkodási rendszer.

Az Eurostat felmérése szerint a 2021-es évben 58,4 millió tonna élelmiszer került a szemétbe.

A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.

A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.

A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.

Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját! 

Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.

Egyetlen négyzetcentiméternyi bébiételes műanyag edényből 2 milliárd nano- és 4 millió mikroműanyag-részecske szabadul fel, derült ki a Nebraskai Egyetem egy friss kutatásából.

A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.

A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja.