Önkormányzatok

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.

Újabb közel 200 darab közterületi, nyitott hulladékgyűjtő edényre szerelnek fedelet a Budapesti Közművek szakemberei - a tavaly indított és hatékonynak bizonyuló kezdeményezés folytatásaként – a „kukákban guberáló” madarak megfékezésére.

Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy az adományozott élelmiszer igazi segítség és öröm legyen, ne pedig kockázati forrás.

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.

Az alumínium rendkívül értékes anyag, hiszen végtelenszer újrahasznosítható, és rövid idő alatt, minimális energiabefektetéssel újra a boltok polcain találod, ezért nagyon fontos, hogy szelektíven legyen gyűjtve, vagy vissza legyen váltva, hogy új életet tudjon kezdeni.

Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.

Egyre több szórakozóhely, illetve fesztivál vezeti be a visszaváltható műanyag poharakat. Ezek előnye, hogy nem kell összeszedni őket, mert a vendégek visszaviszik – tehát csökkennek a vendéglátósok költségei. Ráadásul az üvegpoharakkal szemben ezek nem törnek el olyan könnyen. Busky Péter, a G7 újságírója járt utána a hazai rossz gyakorlatnak.

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.