Szinte képtelenség átfogó képet nyújtani a mai magyar veszélyes hulladék helyzetről. A legnagyobb baj, hogy nincsenek aktuális adatok, ha vannak is, mi nem nagyon férünk hozzá. Kevés kiadvány jelent meg, ami ezzel foglalkozna, főleg csak egy 1994-es KTM kiadványra és egy színes ábrás leporellóra hagyatkozhatunk (az ábrákat is onnan csórtuk).
Másodszor tesszük fel ezt a kérdést. Először az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adataiból próbáltuk kisillabizálni, hogy mi itt a helyzet valójában, most pedig a regionális tervek adatait boncolgatjuk. Elég csak egy pillantást vetni címlapunkra, elsőre is szembe tűnik, hogy a hét régió összes szemete jóval kevesebb, mint az ország összes hulladéka.
kb. 8:15-kor megy el a kedvem az egésztől. Amikor a szakadt személyvonat elhagyja Budaörsöt és már leszálláshoz (megváltás!) készül az ember, akkor jön az a szakasz. Két kilométeren keresztül gödörben megy a vonat és végig-végig gusztustalan szemétkupacok borítják a partot. Egyszerűen leborítják fentről, és kész.
A rendszerváltás óta eltelt időszak összes még élő környezetvédelmi minisztere (hét fő), a jelenlegi, sőt a következő öt év összes miniszteraspiránsa (hány ilyen van?) - egymást követő napokon - megnyitotta a a HuMuSz Házat. Ez persze nem igaz.
Az E-misszió Egyesület ismét megszervezte a lakossági veszélyes hulladék gyûjtését Nyíregyházán. A korábbiakhoz hasonlóan a város hét helyszínén fagyoskodtak munkatársaink, aktivistáink és fogadták a lakosokat, akik jöttek is szép számmal.
A KukaBúvár olvasói nem elõször találkoznak a Gyõr-Sashegyen készülõdõ „regionális hulladékelbánó mûvel”. A hulladékelbánó mû egy idétlen szó, de nem mi találtuk ki, hanem a beruházást elõkészítõ gyõri KOMSZOL Kft.. A fogalom valójában egy szemétválogató mûvet, lerakó medencét és (egy késõbb betelepítendõ) égetõt takargat. 130 településrõl évi 1.000.000 köbméter hulladékát fogadja majd, 40 éven keresztül.
Az alábbi levelet – petíció gyanánt – a tüntetésen adták át a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnökei az Onyx Magyarország Kft-nek.
Alighanem mindenki hallott már az esztergomi vízszennyezésrõl. A dorogi veszélyeshulladék-égetõbõl mintegy 47 tonnányi folyékony hulladék került a közeli Kenyérmezei-patakba, majd onnan a Dunába és végül a város ivóvízbázisába. A történet azonban ennél többrõl szól: a cégrõl, amely vélhetõen korábban is engedett a patakba veszélyes hulladékot, a felügyelõségrõl, amely atyai féltéssel óvta a szennyezõ vállalatot, az ÁNTSZ-rõl, amely igyekezett a lakosságot fenyegetõ veszélyt bagatellizálni és persze szól arról az egy szem munkásról is, akit elbocsátottak. Mindenki más maradt a helyén.