Önkormányzatok

Alighanem mindenki hallott már az esztergomi vízszennyezésrõl. A dorogi veszélyeshulladék-égetõbõl mintegy 47 tonnányi folyékony hulladék került a közeli Kenyérmezei-patakba, majd onnan a Dunába és végül a város ivóvízbázisába. A történet azonban ennél többrõl szól: a cégrõl, amely vélhetõen korábban is engedett a patakba veszélyes hulladékot, a felügyelõségrõl, amely atyai féltéssel óvta a szennyezõ vállalatot, az ÁNTSZ-rõl, amely igyekezett a lakosságot fenyegetõ veszélyt bagatellizálni és persze szól arról az egy szem munkásról is, akit elbocsátottak. Mindenki más maradt a helyén.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítása után a regionális hulladéklerakók 1000 méter helyett már 500 méterre is lehetnek a települések határától, illetve a korábbi 15 helyett 13 kilométerre a repülőterektől.

Hazánkban köztudottan igen szűkösek a szabad lerakó-kapacitások, s nem árt pár évre előretekinteni, amikor a tovább nem korszerűsíthető, betelt lerakók működési engedélye többé már nem lesz meghosszabbítható. A hulladékok szelektálása nagyjából kezd beindulni  ezt az ISPA- és Kohéziós Alap pályázatok immár feltételként is szabják, és a hulladékgazdálkodási törvény szerint a biológiailag lebomló anyag mennyiségét is csökkenteni kell, sőt előkezelés nélkül hulladék nem is rakható le ezután. A Profikomp Kft. egy új hulladék előkezelési módszerrel, a biológiai szárazstabilizálással próbálja meg csökkenteni a deponált hulladékot.

Az Északkelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás 99 Pest és Nógrád megyei település számára kíván lerakót építeni 3,3 milliárd forint európai uniós támogatással. Korábban Kosd, Püspökszilágy, Sződ, Kartal, Keszeg, Verseg, Hévízgyörk és Romhány lakói mondtak nemet. Bár Valkó lakosai a tavaly decemberi népszavazáson igent mondtak, ott mégsem történik beruházás, mivel február végén a Társulás vezetése elfogadta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának javaslatát. Eszerint a hulladékproblémát a már meglévő hulladéktárolók (Gödöllő és Nógrádmarcal) bővítésével és korszerűsítésével oldanák meg.

A hulladékégetés minden szigorú technikai szabályozás ellenére az EU tagállamaiban is problémát okozhat. Nem véletlen, hogy a hulladékégetők ellen a franciaországi zöldek is (pl. a CNIID) erőteljesen kampányolnak. Franciaországban a dioxin* kibocsátásért elsősorban az égetők felelősek. Évente kb. 1800-5200 haláleset vezethető vissza a dioxinok miatt kialakult rákos megbetegedésekre.

Jelenleg Magyarországon több mint hétmillió mobiltelefon-előfizetőt tartanak nyilván. Mivel a telefontulajdonosok átlag kétévente újra cserélik készülékeiket, a meglévő (üzemelő + lecserélt + selejt) készülékek száma ennél jelentősen több.

Igen sok csúszással, de már kialakulni látszik a Hajdú-Bihar megyei, ISPA forrásból finanszírozott hulladékgazdálkodási program. Elméletben, a számok terén már minden működik, gyakorlatilag itt-ott még döcög, de már látszik a vége! Egyszerűen szuper!

Hazánkban gumiabroncs hulladék nagy mennyiségben keletkezi, hasznosítása azonban még gyerekcipőben jár. A Techcon Kft. is égetőnek érzi a problémát.

A Veszprém megyei település külterületén regionális szemétlerakót akarnak építeni (ld. még erről a "Még a nulla szintről sem mozdultunk el" c. interjút). Ma már tudjuk, hogy a település lakói kis többséggel áldásukat adták a beruházáshoz, de a november 14-i közmeghallgatást tekintve még egyáltalán nem ezt lehetett jósolni.