Műanyag

Némely tóban már több a mikroműanyag, mint az óceánokban

  • 2023. július 30.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott. A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban.

Fenntartható döntések, tudatos városlakók - Hűsölj és zöldülj velünk!

Időpont: 
2023. július 26. 17:30 - 19:30
Helyszín: 
Humusz Ház
Ismerj meg városi zöld gyakorlatokat - fókuszban a komposztálással!

2023. július 26-án minden érdeklődőt szeretettel várunk egy közös gondolkozásra arról, hogyan lehet a zöld városokhoz kapcsolódó ismereteket és az aktív állampolgárság kompetenciáit ötvözve egy valóban tudatos és fenntartható életet élni a városokban. Ehhez kapcsolódóan jó tanácsokkal és tippekkel szolgálnak majd a szervezők: a Humusz Szövetség mellett a Green Guide Budapest és a CAM Consulting Kft. munkatársai.

  • Mik lehetnek a mindannyiunk életét kitöltő hétköznapi tevékenységek zöld alternatívái? Milyen bevált módszereket és tudatos megoldásokat érdemes beépítenünk a mindennapjainkba?
  • Mit érdemes tudni a komposztálásról? Hogyan komposztáljunk városban? Mi az a közösségi komposztálás, és hogyan tudnék csatlakozni egy komposztközösséghez?
  • Mihez kezdjünk a szekrényünkben lapuló, de már régóta nem viselt ruhadarabokkal? Létezik-e egyáltalán fenntartható divat?
  • Hogyan tudjuk hatékonyan formálni a városukat?
További információ: 
Rovatok: 
célcsoport: 

A sárga szelektív kukától a mikroműanyagokig - avagy az újrahasznosítás apró hibái

  • 2023. július 11.
  • Jakab János

Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?

Jordán Adélt betemeti a műanyag a Greenpeace kicsomagolós kisfilmjében

  • 2023. június 28.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

Jordán Adél is elképedt annak a hatalmas szemétkupacnak a láttán, mely a Greenpeace által szervezett bevásárlás után borította be az asztalt. „Több a szemét, mint maga az étel”, tör ki a színésznőből a videóban, amit a zöld szervezettel együtt készített, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmiszerüzletek döbbenetes mennyiségű műanyaghulladékot kényszerítenek a vásárlókra. A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a hazai élelmiszer-üzletláncok 2027-ig csökkentsék felére az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat és jelentősen bővítsék az újratölthető italcsomagolások arányát.

A mikroműanyagok serkentik a bélrendszer gyulladásos folyamatait

  • 2023. június 28.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.

6,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a IV. Tisza-tavi PET Kupa résztvevői

  • 2023. június 28.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat  összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.

A szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája, ha kevesebb méreggel töltenénk fel

  • 2023. június 16.
  • Jakab János

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.

 

A korszerű műanyag-újrafeldolgozás lehet az „új arany”

  • 2023. június 13.
  • Jakab János

A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.

Oldalak