Újrahasznosítás

Hiába sorakoztunk az 50 forintos palackokkal, csökkent az újrahasznosítás a lakosság körében

  • 2026. február 17.
  • Jakab János

A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.

GPS-nyomkövetők buktatták le az amerikai e-hulladék illegális ázsiai útját

  • 2026. február 17.
  • Jakab János

Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.

Milliárdos üzlet a szemét: 2032-re eléri a 16,58 milliárd dollárt a globális hulladékpiac

  • 2026. február 17.
  • Jakab János

A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.

Fennáll a veszély, hogy az Unió kifogy a megújuló energiaforrásokhoz szükséges nyersanyagokból

  • 2026. február 11.
  • kovacseszter

Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.

Az újrahasznosítás nem tud lépést tartani a keletkező e-hulladékokkal

  • 2026. február 10.
  • kovacseszter

India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.

Megtorpant a papírhulladék világpiaca

  • 2026. február 06.
  • PKata

A Nemzetközi Újrahasznosítási Hivatal (BIR) legfrissebb, 2026. januári jelentése borús képet fest a papírhulladék-ágazatról. A késztermékek – különösen a csomagolóanyagok – iránti globális kereslet visszaesése hosszú árnyékot vet a piacokra, ahol a túlkínálat, a kínai importszigorítások és a fenntarthatatlanul alacsony árrések nehezítik az újrahasznosítók életét.

Módosul a hulladékgazdálkodási szabályozás Indiában

  • 2026. február 06.
  • PKata

India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.

„Szellem-újrahasznosítás”

  • 2026. február 06.
  • PKata

Miközben az Európai Unió a 2030-as évre előirányzott ambiciózus újrahasznosítási célok megvalósításán dolgozik, a háttérben komoly harc folyik a szabályozás részleteiért. A petrolkémiai óriáscégek egy olyan elszámolási rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy a fosszilis alapú műanyagokat „újrahasznosítottként” értékesítsék. A környezetvédők által csak „szellem-újrahasznosításnak” nevezett módszer lényege egy matematikai bűvészmutatvány: a cégek papíron oda rendelhetik az újrahasznosított tartalmat a termékeikhez, ahol az valójában nincs is jelen.

Oldalak