Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált kötelező palackvisszaváltási rendszer révén a fogyasztók naponta 5-6 millió italcsomagolást váltanak vissza, és a jótékonykodásra is figyelmet fordítanak: eddig összesen százmillió forintot ajánlottak fel karitatív célokra.
Tesztelik a közterületi palacktartókat, amelyeknek célja, hogy a közterületi hulladéktól elkülönítetten legyen lehetőség a visszaváltható palackok gyűjtésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A #BreakFreeFromPlastic Mozgalom korábban is óvatosságra intett, amikor a Coca-Cola újrahasználati célszámokat tűzött ki maga elé, ahogy erről mi is beszámoltunk. A BFFP tagjai ezúttal is reagáltak a hírre, miszerint a Coca-Cola csendben lemondott az általa kitűzött célszámok teljesítéséről. A BFFP sajtóközleményét közöljük.
Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.
Mikorműanyagok vannak gyakorlatilag mindenben, az ételekben, a levegőben, a vízben, az agyban, a méhlepényben, a véráramon keresztül pedig már a születés előtt átörökíthetők a jövő generációinak. De nem a mikroműanyagok jelentik az egyetlen veszélyforrást az ember által létrehozott mesterséges anyagok közül.
Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.
Rekorderedménnyel zárult a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi élelmiszergyűjtése, 374 ezer kiló felajánlás érkezett az ország 365 áruházában megvalósított akcióban. Az adományokból 75 ezer élelmiszercsomagot tudunk összeállítani és a nélkülözőkhöz juttatni, de összesen 500 ezer pakkal szeretnénk segíteni az év utolsó két hónapjában.
Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.
A visszaváltási rendszer júliusi indulása óta eddig 700 millió palackot vettek vissza az üzletek. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt kérdésünkre azt mondta, a visszaváltók az esetek több mint 80 százalékában levásárolható utalványban kérték a visszajáró összeget, a bankszámlára utalás eddig 15-17 százalék körül volt, a jótékonysági célra való felajánlás pedig pár százalékot tett ki.