A Nulla Hulladék lakossági kampányunk egyik elemeként 5 rövid reklámfilmet készíttettünk. Kíváncsiak voltunk arra, vajon elértük-e a célunkat a kisfilmekkel. Érthetőek? Humorosak? Segítenek annak felismerésében, hogy összefüggés van fogyasztói szokásaink és a hulladék keletkezése, mennyisége között?
A Copenhagen Resource Institute munkatársának, Dr. Herczeg Mártonnak munkahelyi és dániai tapasztalatai alapján is van mit mondania a hulladékkérdésről. Gaborják Éva interjúja.
Didi Ánanda Cetana (Csétana nővér) 30 éve a Teljesség Útja (Ánanda Márga) szocio-spirituális világmozgalom szerzetese. A Távol-Kelet kezdte kidolgozni új környezeti nevelési módszerét, amelynek neve Educational Eco-Equipments (EEE). A gyerekkel közösen hulladékból készítenek játékokat és oktatási eszközöket. Nagy Juli interjúja.
Titkolják azt a szerződést, amelyet a Mol hulladékos cége kötött az adóhivatallal. A megállapodás értelmében a NAV a magáncég kérésére és elvárása szerint ellenőrzi a fémkereskedőket, amiért pénzt kap. A kontroll nemcsak az alvállalkozókra, hanem a konkurens cégekre is kiterjed. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, nem pedig a tőke – mondta a Szabad Európának egy alkotmányjogász. A fémkereskedők az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A konyhában keletkező zöld- és élelmiszerhulladék még mindig a legtöbb háztartásban a kommunális szemétbe kerül, ami több szempontból is káros. A karácsonyi időszakban ez a probléma hatványozottabban van jelen, hiszen az ünnepi ételek elkészítése és elfogyasztása során rengeteg hulladék, majd maradék keletkezik. Mutatjuk, hogyan lehet egyszerűen és okosan gyűjteni a konyhai biohulladékot.
Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált kötelező palackvisszaváltási rendszer révén a fogyasztók naponta 5-6 millió italcsomagolást váltanak vissza, és a jótékonykodásra is figyelmet fordítanak: eddig összesen százmillió forintot ajánlottak fel karitatív célokra.
Tesztelik a közterületi palacktartókat, amelyeknek célja, hogy a közterületi hulladéktól elkülönítetten legyen lehetőség a visszaváltható palackok gyűjtésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A #BreakFreeFromPlastic Mozgalom korábban is óvatosságra intett, amikor a Coca-Cola újrahasználati célszámokat tűzött ki maga elé, ahogy erről mi is beszámoltunk. A BFFP tagjai ezúttal is reagáltak a hírre, miszerint a Coca-Cola csendben lemondott az általa kitűzött célszámok teljesítéséről. A BFFP sajtóközleményét közöljük.
Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.