Dubajban az ünnepek után sem áll meg a fenntarthatósági törekvés: a városvezetés és a legnagyobb ingatlanfejlesztők idén is elindították a karácsonyfák szervezett újrahasznosítását. A cél, hogy a több ezer kidobott fenyő ne a szeméttelepeken végezze, hanem mulcsként és komposztként segítse a városi parkok és kertek növényzetének gondozását.
A St Andrews-i Egyetem tudósai forradalmi eljárást dolgoztak ki, amellyel a közönséges háztartási műanyaghulladék – például az üdítős pet-palackok és poliészter textíliák – a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek alapanyagává alakítható. A felfedezés nemcsak a műanyagválságra nyújt megoldást, hanem a gyógyszergyártás környezeti lábnyomát is drasztikusan csökkentheti.
Miközben Európa-szerte egyre szigorodnak a hulladékgazdálkodási szabályok, sokszor éppen a települések maradnak magukra a végrehajtás terhével. A LIFE4EPR projekt legfrissebb, decemberi mérföldköve éppen ezen változtatna: egy olyan új módszertant és eszköztárat mutattak be, amely segít a városoknak és régióknak abban, hogy ne csak elszenvedői, hanem irányítói legyenek a „szennyező fizet” elvnek.
Hónapok óta keringő rémhírnek vetett véget a MOHU. A társasházkezelők és közös képviselők egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a szolgáltató pénzbírsággal sújtja a lakóközösséget, ha valaki „félredob”, és nem odavaló szemetet tesz az új biokukákba. Egy szakmai konferencián azonban kiderült: nincs büntetés, de a felelőtlen szelektálásnak így is következménye van.
Mindenki ismeri az érzést: a telefon még működne, de az akku már gyenge, a csere pedig annyiba kerül, hogy inkább újat veszünk. Ennek a pazarló korszaknak vethet véget egy tudományos áttörés. Svájci és amerikai kutatók olyan „intelligens” ragasztót fejlesztettek ki, amely évekig gránitkeménységgel tart, de egy speciális fényjelre másodpercek alatt folyékonnyá válik. Az iparági pletykák szerint az Apple és a Samsung már sorban áll a szabadalomért.
Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.
Mindenki ismeri a csipszes zacskókat, a csokipapírokat, a kávés tasakokat. Könnyűek, olcsók, és szinte lehetetlen őket újrahasznosítani. Eddig. Az osztrák fővárosban ma záruló csúcsértekezleten Európa vezető csomagolóipari óriásai és a jogalkotók egyetlen célért gyűltek össze: hogy megmentsék a „rugalmas műanyagot” a betiltástól, és megfejtsék, hogyan lehet a hulladékégető helyett a körforgásban tartani ezeket az anyagokat.
Biztonságos, megfizethető, fenntartható: az ALPLA egy jövőbiztos megoldáson dolgozik az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő újrahasznosított rHDPE előállítása érdekében.
karácsony a műanyaghulladékok termelésének egyik éves csúcspontja. Az ajándékok csomagolásai és az ünnepi ételrendelések plasztikedényei hatalmas mennyiségben halmozódnak fel ebben az időszakban, miközben Magyarország az újrafeldolgozásban alulteljesít. Már csak ezért is érdemes tudatosan csökkenteni a plasztikok mennyiségét, ám a A Körkörös.hu karácsonyi összeállításában arra is felhívja a figyelmet, milyen sok veszélyt jelentenek az egészségünkre a műanyag-csomagolások.
Global E-waste Monitor adatai szerint 2022-ben rekord mennyiségű, 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Ugyanebből a mennyiségből mindössze 22,3% került hivatalosan begyűjtésre vagy újrafeldolgozásra.