Újrahasználat

Hosszan sorolhatnánk, mi mindent kellene tenni a hulladékgazdálkodás területén, hogy sok-sok vállalat átálljon tisztább és takarékosabb termelésre; hogy ne a hajléktalan kukabúvárok legyenek kénytelenek a mocsokból kigyűjteni a még hasznosíthatót; hogy biztosak legyünk abban, hogy az országban keletkező veszélyes hulladék szabályosan lett ártalmatlanítva; hogy elmondhassuk, az erdő, a mező és a patak mentesül végre az illegálisan szétdobált szeméttől, és így tovább.

A környezetvédelmi tárca kormány elé vitte a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Sajnos a módosító csomag szinte már köszönő viszonyban sincs a januárival, amelyet sok szempontból támogatandónak találtunk, és amiért a magunk eszközeivel is harcoltunk.

Hárommillió tonnányi, főleg műanyaghulladékból álló, Közép-Európa méretű szemétsziget úszik a napfényes Kalifornia és a mesés Hawaii-szigetek között. Feltételezhető, hogy a világ számos pontján előszeretettel alkalmazott gyakorlat szerint a tengerekbe süllyesztett bálázott hulladékból szabadultak el a szemétszőnyeg elemei* Az amerikai műanyagipari lobbi egyik vezetője szerint persze nem ők a hibásak, hanem a lakosság, amikor műanyagcsomagolás- ban vásárol

"Életveszélyes mutatványba kezd a Környezetvédelmi Minisztérium, amikor hatástanulmányok nélkül, vakrepülés jelleggel újabb önsorsrontó magyar kísérletbe fog." (id: ÉFOSZ)

Három hírfelületet is nyitottunk honlapunkon:

Több céget is kértem, hogy – lakossági tájékoztató munkánkat elõsegítendõ – tájékoztasson a jelenlegi elektronikushulladék átvételi feltételekrõl, díjszabásukról, az esetleges újrahasznosítási lehetõségekrõl. Közzéteszem e tárgyban K. úrral folytatott levelezésemet, meglehetõsen tanulságos. A levéltitok megsértése amúgy csúnya dolog (a részemrõl is). Ejnye-bejnye!

Nyilvánvaló, hogy az ISPA támogatások révén várhatóan megépülő hulladékkezelő rendszerek óriási előrelépést jelentenek, jelentős környezetszennyezést lehet majd a segítségükkel megszüntetni. Miért fanyalgunk akkor a böszörményi beruházás kapcsán? A helyzet megértéséhez gondoljuk végig: nagyon komoly összeget készül az ország az EU támogatását kihasználva erre a térségre költeni. Nyilvánvaló, hogy 10-20 éven belül nem lesz rá keret, hogy újra ez a térség legyen valamilyen hulladékos fejlesztés kedvezményezettje. Ami most megvalósul, azt kell majd szeretni hosszú időn keresztül. No, de mi valósul meg?

 A zacskós, vagy a dobozos tejet vegyem le a polcról? Kapok- e mogyorót az Ökomatától, vagy még sokat kell okosodnom hozzá? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a Nulla Hulladék roadshow-ban résztvevő iskolák 5-7. osztályos diákjai. A program szeptember óta sikeresen zajlik, január végéig országszerte 60 intézménybe látogatnak el a HuMuSz tagszervezetei. Eddig körülbelül 2800 gyerek játszott „nulla hulladékosat” országszerte.

Csór és Várpalota a HuMuSz segítségével részt vesz a Nulla Hulladék Programban. A községben és a városban ugyanaz a cél: a hulladék mennyiségének érdemi csökkentése, és a lakosság érzékenységének növelése a témában. Összefoglalónkban bemutatjuk az eddigi eredményeket.