Újrahasználat

Az utóbbi időben egyre többen egyre többet - és talán egyre komolyabban beszélnek a szelektív gyűjtésről. Sokan emlegetik azt is, hogy a hulladékok különválogatását már a gyerekeknek meg kell tanítani. Egy jó oktatóanyag elkészítéséhez azonban érdemes lenne felmérni, hogy a gyerekek - a jelenlegi igencsak hiányos környezeti nevelés mellett - mennyit tudnak a szelektív gyűjtés elméletéről és gyakorlatáról. A Kék Forrás Egyesület reprezentatív kb. 1000 budapesti felsőtagozatos iskolás körében végzett kutatásával erre a kérdésre kívánt választ adni.

Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?

Előző számunkban már volt szó az Angliában végzett pelenka életútelemzésről. (ld. Az eldobható és mosható pelenkák életciklusának angliai értékelése; KukaBúvár 2005. nyár). Mivel az olvasóink levelezőlistáján is gyakran előfordul a probléma, időről-dőre elővesszük a kérdést. Szerzőnk most tovább árnyalja a képet. Várjuk a hozzászólásokat!

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

A szóda 2004 áprilisában bekerült a hungaricumok közé.  A szikvízkészítõ mesterség történetét és ereklyéit  tavaly, egy - a Várban rendezett kiállításon is megismerhettük. Év végére elfogadta az országgyûlés a termékdíj törvény módosítását, ami esetleg életben tarthatja az újratölthetõ csomagolásokat. Ezek apropóján kerestük meg az Szikvízkészítõk Országos Ipartestületének elnökét, Deák Lászlót, aki március 15-én Kóka János gazdasági minisztertõl kitüntetést vehetett át.

Kezünkbe akadt egy idei cseh vizsgálat anyaga, melyben az ásványvíz-csomagolások közül a visszaváltható üveg és az eldobható PET-palack életciklusát hasonlították össze. Korábban általánosságban foglalkoztunk az ún. LCA-val vagy életciklus-vizsgálattal, most egy gyakorlati számítás eredményével tudunk szolgálni. Az alábbiak a tanulmány összefoglalóját adják.

Legalább tizenöt éve nem ittam kólafélét, utoljára néha tonikot, de az is régen volt. Jelentem, lehet ezek nélkül teljes életet élni. Ha az ízlésemet, az italok összetételét, a fílinget, a multinyomulást, a marketinget és a csomagolást számba veszem (a kóla helyett), akkor szóba sem jöhet, hogy valaha visszaálljak ezekre a levekre. A kiszáradás ellen viszont védekezni kell valahogy. Szögezzük le: még mindig a legjobb az ivóvíz. Mégis, anélkül, hogy bárkit rá akarnék beszélni, nézzük, mi a helyzet a sörfronton.

Elkészült a volt Lehel piac helyén a Csarnok, kezdetektõl komoly esztétikai vita folyik róla. Piacra azonban a legtöbb ember nem az építészeti élmény miatt jár, hanem mert vásárolni szeretne. Ide lehet kosárral jönni, lehet papírba csomagolva kapni a kenyeret, és lehet házi tejet és tejterméket kimérve kapni. A HuMuSz, minden Kukabúvár és környezettudatos fogyasztó szurkol az ehhez hasonló vállalkozásoknak, amelyek ilyen környezetbarát alternatívák elterjesztésével próbálkoznak. A KukaBúvár kérdéseire Kovács Ádám vállalkozó válaszol.