Szemétdíj

Mátészalka és térségének több mint 125.000 lakosára épülő komplex, EU-követelményeket is kielégítő hulladékgazdálkodási rendszere ISPA-program keretében valósulna meg, s ideális esetben 2007-től már teljes gőzzel működhetne. A lerakó Nagyecsed határában létesülne, ám a helyiek máris aggódnak és tiltakoznak a beruházás ellen, noha annak elkezdésére jelenleg még nincs engedély. A lerakás egyelőre műszaki védelem nélküli depóniában történik, így a jelenlegi gyakorlat nem tartható fenn sokáig.

Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál.

 Utcákat borító szemét, guberálás, lomturizmus, akár vérre menő  küzdelem egy tv-képcsőért... tavaszi csendéletnek nem nevezhető  képek a lomtalanításról kis hazánkban. Vajon így kell ennek lennie?  Esztergomban 2009 áprilisa óta rendhagyó és példa értékű  módon szállítják el a lomot a háztartásoktól. Nagy Attilával, az  Esztergomi Köztisztasági Kft. ügyvezetőjével Horváth Zoltán, az  Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa beszélgetett.

 Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna…

Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben meg szépen komposztálunk és szelektálunk.

Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni.

A magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól 2006-ban és 2008-ban is felmérés készült. A felmérést az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a TNS Hungary Kft. készítette el egy 1005 fős reprezentatív országos mintán. A felmérés eredményét egy sajtótájékoztató keretében ismertették, melyet az FKF Zrt.-vel közösen szerveztek.

Hónapok óta zajlik a bizottságosdi a termékdíjról, miután mindenki tisztában volt vele, hogy az ősszel elfogadott törvénymódosítás nem jó senkinek. Egymást érik a szakmai rendezvények, egyszerre van terítéken a nemzeti keretstratégia, a hulladékgazdálkodási terv, a lerakók bezárása és a gazdasági szabályzók. Úgy csinálunk, mintha érdekegyeztetés folyna.