Ártéri hulladékgazdálkodás
Mátészalka és térségének több mint 125.000 lakosára épülő komplex, EU-követelményeket is kielégítő hulladékgazdálkodási rendszere ISPA-program keretében valósulna meg, s ideális esetben 2007-től már teljes gőzzel működhetne. A lerakó Nagyecsed határában létesülne, ám a helyiek máris aggódnak és tiltakoznak a beruházás ellen, noha annak elkezdésére jelenleg még nincs engedély. A lerakás egyelőre műszaki védelem nélküli depóniában történik, így a jelenlegi gyakorlat nem tartható fenn sokáig.
A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség felmérte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települési szilárdhulladék-lerakóinak állapotát, amelyből kiderült, hogy a 198 nyilvántartott depónia közül 79 már nem üzemel. Ezek közül 46 lerakó teljesen betelt. A lerakók közül csupán 66-nak van engedélye, 93 helyen pedig a földtakarás nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. A megyében mindössze 7 megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakó van, de ezek területi eloszlása kedvezőtlen, hiszen a kisvárdai és mátészalkai térségben a probléma jelenleg megoldatlan.
Mátészalka a megye második legnagyobb városa, és a környező települések lélekszáma is magas. A város műszaki védelem nélküli hulladéktelepe 1982 óta üzemel, évente 47 ezer m3 hulladékot fogad be, és még 15% szabad kapacitása van. Az elhelyezkedése nem megfelelő, ugyanis mély fekvésű területen található, véderdősáv nincs. A lerakó a környék beépülésével a lakóterülettől 300-400 m-re került, az előírt védőtávolság így nem tartható. Egyértelmű, hogy a mátészalkai lerakót nem lehet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeltetni, ezért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére benyújtott ISPA-programban új, 450.000 m3 befogadóképességű regionális hulladéklerakó építése szerepel, amely Nagyecsed határában valósulna meg.
A hulladékgazdálkodási koncepciónak megfelelően 87 település 126.800 lakossal társult a hulladékkezelés megvalósítására. A beruházás előzetes környezeti hatástanulmánya 2002 júniusában készült el. A nagyecsedi helyszín az egykori folyékonyműtrágya-kezelő telep hosszú egyeztetések után került a képbe (sokadik szükségmegoldásként), mivel a megkeresettek közül egyik önkormányzat sem vállalta, hogy településük egy térségi hulladéklerakónak adjon otthont. A probléma azért is nagyon égető, mert ha a Mátészalka-térségi regionális hulladéklerakónak nem sikerül megfelelő helyet találni, akkor ki kell zárni a mátészalkai térséget a megvalósításból, vagy az egész megyei program elesik a támogatástól. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer egyik alappilléréről van szó, ugyanis az ún. komplex nagyrégiós változat központjait a nyíregyházi és kisvárdai mellett épp a mátészalkai (nagyecsedi) hulladékkezelő telep jelentené. A regionális központokon kívül 8 átrakó állomás létesítésére kerülne sor, amelyekben komposztáló udvar és építési törmelék monodepónia is működne. A mátészalkai regionális központba kerülne a saját közvetlen gyűjtőkörzeten kívül a csengeri, a fehérgyarmati és esetleg a vásárosnaményi átrakó állomások hulladéka is. A regionális központban kialakított válogatóműben történne a hasznosítható frakciók szelektálása, illetve a nem hasznosítható hulladék deponálása. Természetesen komposztáló, építőiparihulladék-feldolgozó és hulladékgyűjtő udvar is helyet kapna a telepen. Másodnyersanyag-feldolgozó rendszer telepítését a beruházás keretei között egyelőre nem tervezik. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer 2007 januárjától kezdené meg működését.
Azonban nem minden nagyecsedi szimpátiáját nyerte el a tervezett létesítmény a következő okok miatt:
A valós helyzet a következő: A lerakón veszélyes hulladék elhelyezésére nincs hatósági engedély, ez az előzetes környezeti hatásvizsgálat is tartalmazza! Üzemi gyűjtőhely kialakításához külön kell benyújtani a műszaki terveket és az üzemeltetési szabályzatot. A Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FeTiVizIg) előírta a környezeti elemekre vonatkozó védelmi övezetek határait, előírta a csurgalékvíz-elvezetés mikéntjét, a szigetelő rendszer alkalmazását. A FeTiVizIg szakvéleménye szerint a helyszín a Kraszna folyó nyílt árterén fekszik, az árvízszint alatt. A környezeti veszélyt a lerakó egész területének jelentős megemelésével kívánják kiküszöbölni. A tervezési terület maximális talajvízszintje kb. 1 méterrel alacsonyabb jelenlegi terepszintnél.
Részlet az indoklásból: "A telep elhelyezése, a tervezett telephely területe ellen a vizsgálatok során nem merült fel kizáró tényező. A védőtávolságok biztosíthatók, a földtani-vízföldtani vizsgálatok szerint ugyanakkor megfelelő műszaki védelem kiépítése szükséges a felszíni vizek érdekében. A betervezett műszaki védelem mellett létesített és üzemelő lerakó környezeti hatásai valamennyi hatótényező és hatásviselő szempontjából az elviselhető vagy semleges kategóriába sorolható, humán-egészségügyi kockázattal sem kell számolni. A műszaki követelmények teljesítésével majd az üzemeltetés szakszerűségével a környezeti hatások elfogadható szinten tarthatók."
A lakossági tiltakozás hatására 2003. június 22-én helyi népszavazást tartottak a beruházásról, amely érvénytelennek bizonyult. Tulajdonképpen csak azok mentek el szavazni, akik valamilyen formában érintettek: telkük, földjük a lerakó közelében van. A helyi képviselőtestület ezután 12:2 arányban a beruházás mellett voksolt.
A FeTiKöFe határozata arra ad módot, hogy a környezethasználó az egyes engedélyek beszerzését megindítsa, de nem jogosítja fel a beruházás tényleges megkezdésére.
