Tavaly Szlovákiában mintegy 2 millió 130 ezer tonna települési hulladék keletkezett. Ennek közel 30 százalékát, azaz 632 ezer tonnát sikerült elkülönítetten összegyűjteni, 62 százalék pedig hulladéklerakón végezte. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nagy előrelépést értek el, a környezetvédelmi minisztérium intenzívebbé kívánja tenni a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését.
Idén fehér lesz a karácsony? Ezt nem tudjuk garantálni, de a zöld karácsony csak rajtad múlik! Hazánkban egy átlagos ember évente 500 kg szemetet termel* és ebből a karácsony erősen kiveszik a részét. Tegyük idén egy apró döntéssel zöldebbé és olcsóbbá az ünnepet anélkül, hogy megerőltetnénk magunkat! A Jófogás online kutatása közel négyezer embert kérdezett arról, hogy mennyi csomagolópapírt használnak ajándékozáskor, tisztában vannak-e ennek környezeti hatásával.
Elég rosszul állunk újrahasznosítás tekintetében a többi EU-s országhoz képest. Ugyan a műanyagok feldolgozása tekintetében még vannak páran mögöttünk, de összességében tökutolsók vagyunk, hazánkban használják fel újra a legkevesebb, erre alkalmas hulladékot.
Tíz éven belül duplájára nő az ember által termelt hulladék átlagos napi mennyisége, ezért változtatnunk kell a szokásainkon, hogy ne fulladjunk bele a saját szemetünkbe.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) támogatásával több fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, illetve várható a közeljövőben, melyeknek eredményeképp tovább csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége. Ezzel Magyarország nemcsak az EU által támasztott kötelezettségeinek tesz eleget, hanem közelebb kerül a saját maga által meghatározott célok eléréséhez is. Nézzük, melyek ezek a fejlesztések!
A négyfős Pepp and Cars Kft. és Seszták Miklós ex nemzeti fejlesztési miniszter zavaros kapcsolatának járt utána a 24.hu.
Évente egy magyar ember átlagosan 379 kiló háztartási hulladékot termel a Eurostat 2016-os adatai szerint, ami bár az uniós átlag alatt van, még így is óriási mennyiségnek, több, mint napi egy kiló szemétnek számít fejenként!
Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladékgyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült idén, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait.
A jövő nemzedékek szószólójának november 6-án megjelent elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról.
Az Európai Unióban értékesített elemeknek és akkumulátoroknak összességében mintegy 44 százalékát gyűjtik vissza újrahasznosításra; Magyarországon ez 53 százalék, amivel az ország a harmadik legmagasabb arányt produkálja az EU-ban - számol be a Portfolio.