Szelektív gyűjtés

A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója

A Fölösleges Áruk Fórumát megtekintette Fábry Sándor, majd a show-jában bohóckodott egyet az elektromos PET-zsugorítóval, ami miatt a készülék gyártója vehemensen tiltakozott. Nagy vita bontakozott ki a készülékrõl a honlapunkon is: „Miért kell áramot használni ilyesmire, amikor rá is lehet taposni?” Késõbb a Heti Hetesben is elõkerültek a PET-pogácsák, kiderült, hogy Farkasházy Mimi lelkes zsugorító, sõt Alföldy direktor úrnak is megtetszett a végtermék, mondván, majd ilyenekbõl épít tavat a Nemzetiben.... Ez a cikk mégsem elsõsorban a zsugorító készülékrõl szól, fogunk arról még vitatkozni eleget, hanem a fejlesztõ cég által a készülék mellé felállított begyûjtési-feldolgozási rendszerrõl

Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.

HuMuSz-Recycling
A Hulladék Munkaszövetség tagszervezetirõl közismert, hogy szemléletformálással, oktatással, környezetpolitikai szakértõi és lobbi tevékenységekkel foglalkoznak – amibe persze a látványos utcai akciók, hulladék kommandók és szemétszedések is beleférnek.

A Magyar Televízió is halad a korral. Én csak mostanában figyeltem fel rá, hogy a reklámok és mûsorajánlók közötti vis-ek megváltoztak. Tulipánok, szõlõfürtök és miskakancsók jönnek-mennek, majd indák, kacsok és girlandok tekerõznek a képernyõn felfelé. Hagyomány és modernitás? Láthatjuk, hogyan vész el néhány másodperc alatt a több száz éves motívumok egyszerû szépsége, miként oldódik fel minden, ami egykor része volt életünkek a mai vizuális kultúrában és tömegtermelésben.

Idén õsszel október 3-án kezdõdik és Mikulásig tart a szerda esti elõadások sorozata a HuMuSz Házban. Kezdés este 6 órakor. A elõadók között lesz ügyvéd, néprajzkutató, geográfus és történész is, így aztán biztos, hogy még az ismerõsnek tûnõ témákról is sok új gondolatot hangzik majd el. Az elõadások beharangozóját honlapunkon hétrõl hétre közöljük. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

Az a gyanúm, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen nem mi voltunk az elsõ lobbisták. De az épület elõtt még aligha került sor ilyen fergeteges küzdelemre. 2007. szeptember 12-én 11-órakor a HuMuSz demonstrációján a hulladékégetés és az újrahasznosítás támogatói kötélhúzásban mérték össze erejüket (ld. az utcaszínház szövegét és a képeket). Hogy ki nyert? Szerinted?

A XI. ERDÕK HETE országos rendezvénysorozat kiemelt témájának az Erdészeti Erdei Iskolák az erdei szemét megszüntetésének ügyét teszik a középpontba. Évente több mint 100 millió Ft-ra rúg az erdei szemét felszámolásának költsége. Amennyiben a szemetet nem hagyjuk kint az erdõben és nem szükséges külön gépjármûvekkel összegyûjteni, hasznosíthatjuk és energiát takaríthatunk meg (mind a gyártás, mind pedig a szállítás terén).

A Földanya nevét viselõ Nemzetközi Hulladékégetõ-ellenes Szövetség idén szeptemberben a spanyol-francia határon, Baszkföldön tartotta harmadik nagy nemzetközi találkozóját. A négynapos konferencián 41 országból 130-an vettek részt, köztük a HuMuSz képviseletében Perneczky László.

Ezzel a címmel rendeztük meg már hagyományosnak mondható, ám korántsem szokványos kiállításunkat a Föld Napjától a Madarak és Fák Napjáig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ aulájában.