A Szovjetunióban a kommunális hulladék mennyisége viszonylag csekély volt, hiszen folyamatos volt az áruhiány, a csomagolóipar pedig kifejezetten fejletlen volt. A 90-es évektõl kezdve viszont egész Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is jelentõsen növekszik a kommunális hulladék mennyisége. Ma az országban egy fõ évente átlagosan 250 kg kommunális hulladékot termel, és ez a szám folyamatosan növekszik.

Kárpátalján is változnak a fogyasztási szokások

Változik a hulladék összetétele is – növekszik a mûanyagok aránya.
Kárpátalján a hulladékkezelési módokat röviden össze lehet foglalni. Hulladékégetõt eddig még nem építettek. Hulladékválogatás nem létezik, mint ahogy az egész régióban sehol sem alakították ki a szelektív gyûjtés rendszerét sem. A terület falvainak többségében nem beszélhetünk hulladékgazdálkodásról, még központi hulladékgyûjtés sincsen. Ez nem kevés embert érint, hiszen Kárpátalja lakosságának 62% falusi környezetben él. A falvak környékére az a jellemzõ, hogy a lakosok illegális lerakókra viszik a szemetet.

A szerzõ a csetfalvi templom elõtt

Kárpátalján, mint ahogy az ország egészében is, a hulladékgazdálkodás legjellemzõbb módszere a lerakás. A régióban közel 330 hivatalosan bejegyzett lerakó van. Ezek túlnyomórészt kisméretû szemétlerakók, a nagyobbak a járási központok mellett találhatók. A legnagyobb telepek nyugatról kelet felé haladva a 117 ezer lakosú Ungvár, a 84 ezres Munkács, a 29 ezres Beregszász, a 32 ezres Huszt és a 13 ezres Técsõ mellett fekszenek.
A kárpátaljai városokban a hulladék gyûjtését és elszállítását a helyi kommunális szolgáltatók végzik. Õk felelnek a konténerek kihelyezéséért, cseréléséért, valamint a szemét elszállításáért. A lerakókban a hulladékot dózerekkel tömörítik, egyes helyeken idõnként földdel lefedik. A lerakókban gyakran gyullad meg a hulladék (fõleg nyáron), a biogázképzõdés jelei egyértelmûen megfigyelhetõk. A csurgalékvíz rendszeresen bejut a talajvízbe, és a rétegvizeket is szennyezi. A hulladéklerakók gyakran a folyók közelében helyezkednek el, például a Técsõ melletti meglehetõsen nagy szeméttelep 1 kilométernyire van a Tiszától.
Valamennyi kárpátaljai szeméttelepen megtalálhatók a lakosság szegény rétegei – többnyire romák. Õk papírt, fémet és üveget gyûjtenek, amit kifejezetten olcsó áron tudnak értékesíteni. A szemétbõl még használható tárgyakat is kiválogatnak – ruhanemût, lábbelit, sõt élelmiszert is.
Nagy gondot okoz az is, hogy a lerakókra nem csak kommunális szemét kerül, hanem a helyi vállalatok ipari hulladéka is: például mûanyaghulladék a ruhaipari vállalatoktól (mûszálas anyagok maradékai), fafeldolgozási maradékok, élelmiszeripari szerves hulladékok. Ezek tovább fokozzák a biogáztermelõdést és növelik az öngyulladás valószínûségét.
Az utóbbi idõben Kárpátalján a hulladékgazdálkodás területén megjelentek a külföldi vállalatok. Beregszászban és néhány környezõ településen néhány éve mûködik a Bereg-Vertikál Közös Ukrán-Magyar Kft., amelyet a magyarországi VERTIKÁL Rt. közremûködésével hoztak létre. Mára lényegesen javult a város „szeméthelyzete”: a régi rozsdaette nyitott gyûjtõkonténereket mûanyagra cserélték (nem újakra, de jó állapotban lévõkre), a lakosságot ellátták kukákkal, megszervezték a rendszeres szemétszállítást, a régi teherautókat modern kukásautókra cserélték. Ellenben a lerakón továbbra is kritikus a helyzet. A Bereg-Vertikál vezetõsége a régi lerakó rekultiválását és egy új, modern lerakó megnyitását ígéri, valamint egy válogatósor üzembe állítását is kilátásba helyezték. Komolyan fontolgatják a szelektív hulladékgyûjtést, de erre a lépésre egyelõre nem szánták el magukat, mert nem tudják, hogy a lakosság kész lenne-e a nagyobb odafigyelést igénylõ szelektálásra. Hasonlóan a Bereg-Vertikálhoz, a szomszédos nagyszõlõsi járásban 2006-tól mûködik az AVE-Vinogradiv (Nagyszõlõs) közös vállalat, amelyet az osztrák AVE cég hozott létre. A vállalat egyelõre a beregszászi cégnél kisebb sikereket ért el, de egész Kárpátalja területére ambiciózus hosszú távú hulladékgazdálkodási terveket készítenek, aminek része Munkács közelében egy jelentõs, 400.000 t/év kapacitású hulladékégetõ felépítése. Ezt a tervet civil szakértõk ellenzik, de egyelõre úgy tûnik, hogy a régió vezetõi támogatják az AVE „szemétpiaci” törekvéseit.