Szakpolitika

Közép-európai civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetési forrásainak tervezésénél, a költségek mértéke mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kellene fektetni a forrásfelhasználás céljainak meghatározására is. Ahhoz, hogy az Unió un. kohéziós forrásai a fenntartható fejlődést szolgálják, szerteágazó szempontrendszert kell figyelembe venni, és ehhez a döntéshozók és minden érintett fél együttműködésére szükség van, már a tervezés korai szakaszától kezdve. De hiába a széles egyetértés a partnerség szükségességéről, ha a gyakorlat mást mutat – ahogy az egy most megjelent tanulmányból kitűnik.

A gyártónak, illetve a forgalmazónak olyan átvevő hálózatot kell kialakítania, amely bárhonnan, 50 kilométeres úttal elérhető.

Elfogadta hétfőn este az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényt 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett.

2014-ben lejár a földvásárlási moratórium az Uniós Törvények miatt. Ezt követően rengeteg zsebszerződés juthat érvényre, ami ellen tennünk kell valamit!

Nehéz kitalálni, hogy mi a célja a kormánynak a hulladékgazdálkodással: egyrészt látványosan szabotálja a szabályozás frissítését (nincs hulladékgazdálkodási stratégia, 2009 óta hiányzik az országos hulladékgazdálkodási terv, 2010 óta késésben van az EU hulladékkeret-irányelvének átültetése. Hamarosan a második kötelezettségszegési eljárás indul a hulladékos szabályozás visszásságai miatt), ugyanakkor gyors ütemben zajlik az ágazat államosítása, és a készülő hulladéktörvényben engedélyezhetik az ártalmatlanítási (azaz lerakási vagy égetési) célú hulladékimportot.

Fülöp Sándornak, az alapjogi biztos jövő nemzedékekért felelős helyettesének lemondása sajnos megerősítette a civil szervezetek korábban kinyilvánított álláspontját, hogy az ombudsmani intézményt átalakító törvénymódosítások súlyos visszalépést jelentenek környezeti, társadalmi és gazdasági tekintetben is.

Lemond posztjáról Fülöp Sándor ombudsmanhelyettes. Távozását azzal indokolta, hogy az alaptörvény hiába írta elő, hogy az ombudsman helyetteseként neki kell biztosítania a jövő nemzedék védelmét, ehhez semmilyen jogkört nem kapott.

Módosultak az e-hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó uniós szabályok, amelyek révén erőteljesen javul az erőforrás-hatékonyság Európában.

Az EU déli és keleti tagállamaiban áll a legrosszabbul a hulladék-újrahasznosítás ügye – derült ki az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentéséből. Míg Ausztriában szinte semennyi települési (azaz minden nem veszélyes) hulladék nem jut feldolgozatlanul a föld alá, addig Bulgáriában ebből lényegében semmi nem hasznosul újra.