2014 és 2020 között számos lehetősége lehetne a helyi közösségeknek, hogy a saját maguk határozhassák meg, mire költik az Európai Unióból érkező forrásokat - ha erre a magyar kormány is lehetőséget ad. Ezekről a lehetőségekről és a tervek befolyásolásáról szólt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége konferenciája.
A Levegő Munkacsoport tudatában van annak, hogy a közüzemi díjak (energia, víz- és csatornaszolgáltatás, hulladék-elszállítás, kéményseprés) súlyos terhet jelentenek a háztartások nagy részének, és ezért elkötelezett ezen terhek csökkentése mellett. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a mostani rezsicsökkentés szépségtapasz, amely a krónikus szerkezeti hibák elkendőzését szolgálja, és így nem is lehet tartós.
A hulladékgazdálkodási vállalkozások jóval önköltség alatt kénytelenek szállítani a szemetet. A rezsicsökkentés és az idén bevezetett hulladékgazdálkodási járulék teljesen sarokba szorította a cégeket, a szektorban a harmincszázalékos veszteség sem ritka.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzések kiemelt vizsgálati területet jelentenek idén az adóhatóság ellenőrzési irányelvei alapján. Míg egyéb adók esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, addig a környezetvédelmi termékdíj esetében ennek a duplája is lehet.
Elkészült a végrehajtási rendelet: a fémkereskedők nem mondhatják, hogy nem tudták, engedélyköteles, vagy szabadon vásárolható anyagot vittek be telephelyükre.
A részecskeszennyezés témájának szentelte tegnapi ülését az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága. A több mint 80 százalékban a fűtésből és közlekedésből származó apró szemcsék évi 16 ezer ember idő előtti halálát okozzák Magyarországon.
A Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint a betétdíjrendszer bevezetése tízmilliárd forintos beruházást igényel, és évi 90 milliárd forintos forgalmat eredményezne – írta a Magyar Hírlap.
Szakértők szerint egyre nagyobb káosz uralkodik a hulladékgazdálkodás hatósági árainak kialakítása és a szolgáltatók engedélyezési eljárásai területén − egyes díjtételek akár száz százalékkal is emelkedhettek.
Az állam kilónként egy forintos áron vásárolná meg a bontási törmelékeket, amelyeket később 30 százalékos arányban új utak alapozásánál használnának fel. Az újrahasznosítás elvileg plusz bevételt hozna a költségvetésnek, a hat forintos eladási ár a VM számításai szerint bőségesen fedezné a rendszer kiépítésének költségeit.
Lassan talán megoldódik a martfűi szemétügy. Több mint egy hete áll a szemét a városban, ahol az eddigi szemétszállítást végző cég felmondta a szerződést az önkormányzattal, új szolgáltatóval pedig a hiányos jogi szabályozásra hivatkozva nem kötött szerződést. Saját hatáskörben viszont csak hónapok múlva kezdhetik meg a szemétszállítást. Szerdán végül a katasztrófavédelem kijelölt egy kényszerszolgáltatót, a lakók pedig napok óta vagy más városokba, vagy a városközpontba hordják a szemetüket.