Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 8 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Égető probléma

  • 2014. november 18.
  • noripalko
Szerző: 
noripalko

Talán a legégetőbb?

A fűtésszezon beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, amelyet esetenként maró bűz is kísér. Ez nem más, mint az egyre terjedőben lévő otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte mindenkit érint, s nemcsak azért, mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint hinnénk.

Nagyszüleink idejében a hulladékok még házilag kezelhetőek, újra felhasználhatóak voltak. A konzervdobozból szögtartó lett, a tejeszacskóból lábtörlő készült, az ételmaradékot megették a háziállatok, a sima papír (nem a fényes és színes!) pedig jó volt gyújtósnak. A fogyasztói társadalom megjelenésével azonban tömegével jelentek meg a műanyag-, fém-, papír-, üveg csomagolóanyagok, melyek mellé nem járt „használati útmutatás”, így nagyszüleink és szüleink rövid idő leforgása alatt hulladékok egész garmadával találkoztak.

„A régi szokások nehezen halnak!” – s ahogy megszoktuk, hogy régen minden hulladék elégethető volt, most azzal kell szembesülnünk, hogy mesterséges, szervetlen anyagokkal (pl. műanyag palack, préselt „pozdorja” asztallap) vettük körbe magunkat, melyek égetése komplett vegyi koktélt juttat a levegőbe. Az utóbbi években ugyanis sokan visszatértek a gáztüzelésről a szilárd tüzelésre és az otthoni, házi tüzelőberendezésben a fa, feketeszén és egyéb legális tüzelőanyagok mellett égetnek háztartási szemetet és hulladékot illegálisan, ami időzített bombaként ketyeg településeinken.

A fentieknek köszönhetően alakul ki a téli szmog és a magas szállópor-koncentráció (PM10). Utóbbi éves szinten 11000 ember halálát okozza Magyarországon, melynek okai között ott szerepel a túlzott autósközlekedés és a nem megfelelő szűrőberendezéssel ellátott gyárak kibocsátása is.  A hulladékégetés során említett, s nem kívánt légköri elemek szív- és érrendszeri (infarktus, trombózis), valamint légzőszervi megbetegedéseket (tüdődaganat, asztma), immunrendszer-károsodást, hormonháztartási rendellenességeket, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességet, bőrgyulladás és emésztőszervi problémákat is okozhatnak. A kommunális hulladékok (házi szemét) égetésekor azonban nemcsak a belélegzett szennyezőanyagok veszélyeztetik az ember egészségét, hanem a talajba bejutva a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bekerülve és ott felhalmozódva is kifejtik káros hatásaikat.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem ismerjük pontosan az egyes szennyezőanyagok együttes hatását, de hosszú távú hatását sem, illetve azt sem tudjuk, hogy hány olyan veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során, amikről még fogalmunk sincs. A rendkívül szerteágazó probléma megoldásához, a helyzet javításához szinte a kormányzat valamennyi ágazata, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek összehangolt és hosszú távú tevékenységére lenne szükség.

A probléma megoldására indult el a „NE ÉGESD EL!” kampány, kiknek ötletgazdái – Sánta Krisztián (Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.) és Molnár Antal (Zöld Kör) – évtizedek óta foglalkoznak környezet-, és természetvédelmi feladatokkal. A Svájci Alap segítségével megvalósulhatott kampány keretében egy rövidfilm is készült. Sánta Krisztián hulladékgazdálkodási szakértő, előadásában megdöbbentő bizonyítékra világított rá: a fűtési szezonban lecsökkent a hulladéklerakóra beérkező hulladék mennyisége. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa kijelentette, hogy a civil szervezetükhöz befutó panaszok növekedése egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen égetnek illegális fűtőanyagokat otthon. Ez megfigyelhető a hidegebb napokon a legszennyezes.hu weboldalon is, ahol egyértelműen látszik a kisebb települések rossz levegőminősége, ami sok esetben a helytelen tüzelésből adódik. 

A legérdekesebb tudnivaló, hogy a higiénés-, és környezetvédelmi károk mellett számolnunk kell komoly pénzügyi kockázattal is, ugyanis tüzelőberendezéseink nem alkalmasak az illegális anyagok égetésére, így ha ezekkel próbálunk fűteni, tönkretesszük tüzelőberendezésünket és kéményünket is, amelyek javítása nagyon drága. Viszont jó hír, hogy idén összesen 2068 önkormányzat részesül szociális tűzifa-, illetve kőszéntámogatásban, hárommilliárd forint kerül felosztásra a települések között. 

Az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogunk egyik fontos szegmense a tiszta levegőhöz való jog. Fontos, hogy ha szemétégetést tapasztalunk a környéken, először próbáljuk meg személyes meggyőzéssel segíteni az elkövetőt, hogy hagyjon fel ezen tevékenységével. Ha a pozitív szándék és a tenni akarás sem segít, akkor az alábbiakat tehetjük hivatalos úton: A legnagyobb eredménnyel kecsegtető megoldás, ha területileg illetékes járási hivatalhoz, vagy amennyiben cég égeti a hulladékot, a környezetvédelmi főfelügyelőséghez írunk levelet. Levelünkben feltétlenül hivatkozzunk a 306/2010. kormányrendeletre (a levegő védelméről), mely nemcsak a lakosságot zavaró bűzkibocsátást és az illegális hulladékégetést is tiltja, hanem szabályozza az eljáró hatóságokat és bírságok mértékét is.

Forrás: greenfo.hu