Megelőzés

Molnár Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, Ferenczy-díjas grafikus tervező írásának részleteit közöljük, amely a Csomagolási és Anyagmozgatási Évkönyvben jelent meg. Megtudjuk belőle végre, hogy mire való a csomagolás, hogy mitől lesz egy terméknek személyisége, és hogy mi a különbség a szabolcsi piros alma és az import zöld alma között. Több kommentárt az alábbiak nem igényelnek.

A PEPSI cégnek az eldobható palackok népszerűsítése érdekében folytatott reklámkampánya miatt a Hulladék Munkaszövetség, az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, valamint Hégely Sándor állampolgár nyújtott be panaszt, amelyet a Reklámetikai Bizottság első lépcsőben a beküldött levelek alapján, az érdekeltek személyes meghallgatása nélkül bírálta el.

Legutóbbi számunkban bőven írtunk róla, hogy a HuMuSz eljárásokat kezdeményezett a Pepsi ellen, amiért reklámkampányában ócsárolja a visszaváltható palackot és az eldobható PET-palackok árusítására buzdítja a vásárlókat. Azóta történt egy-két esemény, erről számolunk be az alábbiakban.

"Egy fél pamflet áron alul eladó". Én írtam, ebben a témában -- és mivel szellemi termék, ára van. Ha végigírtam volna, most a Kukabúvár rajongók (és a sajtófigyelők) ingyen olvashatnák -- így viszont DELETE, oszt kész. Most kezdhetem elölről. A baj tényleg a cikkem felénél kezdődött, ott, ahol rájöttem, hogy bizony inkább sírnivalóan szomorú ez a dolog. Nincs abban semmi vicces, hogy egyszer csak felbukkan egy "Nevada Produkció" nevű csinálmány és kókler módon belerondít a környezetvédők tíz éves ismeretterjesztő munkájába. Méghozzá a Környezetvédelmi Minisztérium segítségével. Így hát most kedvetlen tényleírás következik (a témával a nyári KukaBúvárban már foglalkoztunk).

Kedvenc kreatívunk, Kaszás György (McCann-Erickson) megint szívünkből beszél. "Mi legyen?" címmel olvashattuk írását a Kreatív Online-ban, amelyben egy nyugdíjas bácsi levelét idézi: a reklám szónak nincs értelme, legyen inkább lekrám. Szerintünk (KukaBúvár) lehetne leprám is, annak tényleg van értelme. Kaszás úr említ egy kutatást, amelyben "rákérdeztek egyes intézmények -- például egyház, rendőrség, házasság stb. -- hitelességére is. A magyar válaszadók véleménye alapján a reklám a felsoroltak közül a második helyre került. Hátulról." Khm. Ezekkel a magyarokkal sok baj van. Kaszás úr (ön?)irónikusan elemzi a helyzetet, bizonyos mondatait akár mi is írhattuk volna, azzal a különbséggel, hogy mi tényleg így is gondoljuk.

Angol szakemberek szerint az SMS-reklám lesz az év nagy marketingfogása. Nagy-Britanniában éppen most fogadtak el egy olyan kódexet, mely szerint csak annak küldhető szöveges mobilüzenet, aki erre előzetesen engedélyt adott. Magyarországon ezzel szemben lazítanak ezen a kötöttségen, ami a kéretlen reklámok özönét zúdíthatja az ártatlan fogyasztókra.

Ha egy reklám csak gyengén megvalósított, fantáziátlan és banális, annak számos magyarázata lehet. Tehetségtelenség, ötletszegénység vagy butaság: ez mind érthető és megszokott. Ha azonban egy szóróanyag egyenesen undorkeltő és õsemberien primitív szellemiséget hirdet, az csak azt jelenti, hogy a megrendelő büszkén vállalja kártékonyságát, romlottságát és emberellenességét. A jelek szerint a McDonald's ilyen.