Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.
A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetőket vagy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelő hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyűjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.
Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fővárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlődésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is működik az EU-gépezet és hol van rá lehetőségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születő új európai hulladékstratégia?
Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében
Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesőn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedűnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezető hazai sörgyár a piacon legjelentősebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.
Volt, aki lángosért állt sorba, volt, aki kiállításról kiállításra bódorgott, volt, aki vásárfiát nézegetett – a HuMuSz önkéntesei viszont egészen speciális tevékenységi formát választottak maguknak.
Naponta egyszer ugyanis kukáztak. A Kapolcsi Völgyfesztivál ideje alatt – az elmúlt évekhez hasonlóan - ismét jelen volt a HuMuSz. Márta István főrendező nyilatkozata szerint a "zöld aktivisták" mintegy 60-80 köbméternyi szelektív hulladékot gyűjtöttek össze.
A környezettel kapcsolatos fokozódó aggodalmak miatt ismét divatba jönnek Japánban a rozsdamentes acélból készült termoszok. Népszerűségük annak köszönhető, hogy nem eldobhatók - állítja a Tiger Corp. egyik tisztségviselője.
Építkezni, felújítani márpedig muszáj. Ilyenkor pedig elkerülhetetlen az építkezési törmelék megjelenése – támad a sitt. A sittel sok mindent nem lehet kezdeni, az ember vesz egy nagy levegőt, rendel egy konténert és borsos áron elszállíttatja. Ez a jobbik eset, persze. Tárnokon azonban megtalálták a legmegfelelőbb módszert.
Új tanév – új lehetõségek! A Hulladék Munkaszövetség a 2006/2007-es tanévben ismét meghirdeti iskolás csoportok számára tartandó környezetvédelmi foglalkozásait (csak Budapesten). A foglalkozásokon röviden áttekintjük a hulladékgazdálkodás helyzetét, majd a csoport által elõre kiválasztott témában mélyedünk el.
Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek
A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.
Igazságtalanságok a díjban
Környezetvédő szervezetként nem lehet más érdekünk, mint a magas színvonalú közszolgáltatás, és viszonylag pontos képünk van arról, hogy ez mibe kerül. Azt is látjuk, hogy a közszolgáltatási díjak messze elmaradnak az európai árszinttől, és a közeljövőben komoly emelések várhatóak. Ha a díjban az alábbiakban röviden említett (és további elemzésre szoruló) igazságtalanságok és aránytalanságok megmaradnak, komoly fogyasztóvédelmi és szociális feszültségek várhatók. Ennek szeretnénk elébe menni és kezdeményezzük a díjak kivetésének módját - az érintettek által lefolytatott társadalmi vita után - úgy megváltoztatni, hogy minden társadalmi szereplő számára elfogadható legyen, és a környezet érdeke se sérüljön. A jelenlegi rendszer senkinek nem jó!