Hulladéklerakás

1976 óta üzemel a püspökszilágyi Rádioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló telep, a Fõvárosi ÁNTSz felügyelete alatt. Azóta folyamatosan végzik a környezet, a radioaktivitás ellenõrzését. Évenként a laboratórium kb. 2000 db mintát vizsgál meg, amely növényi-, állati mintákat, valamint víz-, talaj-, illetve levegõmintákat jelent. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a minták radioaktivitási szintje nem emelkedett az elmúlt húsz év során az eredeti nullszinthez képest. Tehát a telephely tevékenységébõl radioaktív anyag kijutása nem történt. Dr. Kasza János válaszol a KukaBúvár kérdéseire.

Egy veszélyes hulladékot kezelõ cégnél dolgozó környezetvédõ szemével...

Székesfehérvár és térségének hulladékpiaca január 1-tõl alaposan átrendezõdött, mivel az önkormányzat az addig 23 településen szolgáltató Székesfehérvári Kommunális Rt. (Székom) helyett 10 évre a Depónia Kft-t bízta meg a hulladék begyûjtésével és ártalmatlanításával. Ezt a HVG-bõl tudtuk meg (2002. szeptember), és mivel érdekeltek minket a további részletek, levelet írtunk a két cégnek, amelyben számos kérdést tettünk fel. Legnagyobb meglepetésünkre mindkét cég nevében(!) Maráczy Endre, a Terszol Szövetkezet frontembere válaszolt. Röviden és barátságtalanul elmondta, hogy a két cég azonos tulajdonosi körbe tartozik, nincs semmiféle probléma, mindkét cég prosperál, levelünk okafogyott, fáziskésésben vagyunk, a továbbiak pedig üzleti titkot képeznek. Ettõl még izgalmasabb lett az ügy, és mostanra egy szép, kerek vadkapitalista történet látszik kirajzolódni, ami azt bizonyítja, hogy még mindig elég labilis a hulladékpiac, ill. hogy politikai hátszéllel bármi lehetséges.

Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.

Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.

2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is.  A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.

A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.