Akárhogy is számoljuk, ez az 50. számunk. 12 év alatt hordtuk össze, és
önmagában egyfajta győzelemként értékeljük, hogy idáig eljutottunk.
Negyedévenként összerakunk egy lapot, sőt naponta frissítjük az on-line
változatot. Nem semmi ez, tudja, aki próbált hasonlót.
Nem tudom, meddig lesz KukaBúvár, lesz-e századik szám valaha,
egyáltalán lesz-e még itt bármi 12 év múlva, de képzeljük el, hogy lesz.
A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója
A Nemzeti Civil Alap támogatásának köszönhetõen folytatjuk a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásáról szóló tudósításunkat. 2007. decemberében Kárpátalján jártunk. Kárpátalja síkvidéki területeken Ungvártól Aknaszlatináig láttunk csillogást és nyomort, találkoztunk olyan civilekkel, helyi politikusokkal és szakértõkkel, akik jól látják a problémákat. A hegyvidék számunkra egyelõre rejtély. Csak azt látjuk, hogy a folyók szállítják a pillepalackokat Magyarország felé.
Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.
A garéi veszélyes hulladéklerakó felszámolásának 1,2 milliárdos munkálatait a környezetvédelmi miniszter 1998-ban leállíttatta, majd rövidesen szerzõdést bontottak a kivitelezõ AGM Beton Rt-vel. A cég 1,9 milliárd forint kártérítést kért a magyar államtól. Hosszú huzavona után 2006 áprilisában a KvVM peren kívül több mint 7,7(!) milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt.-nek.
Dr. Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör elnöke kitartóan szeretné megtudni, hogy miért ennyit. A KukaBúvárban két részletben már beszámolt jogi küzdelmeirõl, most itt a folytatás.
A Magyar Televízió is halad a korral. Én csak mostanában figyeltem fel rá, hogy a reklámok és mûsorajánlók közötti vis-ek megváltoztak. Tulipánok, szõlõfürtök és miskakancsók jönnek-mennek, majd indák, kacsok és girlandok tekerõznek a képernyõn felfelé. Hagyomány és modernitás? Láthatjuk, hogyan vész el néhány másodperc alatt a több száz éves motívumok egyszerû szépsége, miként oldódik fel minden, ami egykor része volt életünkek a mai vizuális kultúrában és tömegtermelésben.
Idén õsszel október 3-án kezdõdik és Mikulásig tart a szerda esti elõadások sorozata a HuMuSz Házban. Kezdés este 6 órakor. A elõadók között lesz ügyvéd, néprajzkutató, geográfus és történész is, így aztán biztos, hogy még az ismerõsnek tûnõ témákról is sok új gondolatot hangzik majd el. Az elõadások beharangozóját honlapunkon hétrõl hétre közöljük. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
Magyarországon sajnos rengeteg ember akad, aki nem figyelve a környezetére, bárhol és bármikor képes elhajítani feleslegessé vált dolgait. Ez igaz a városlakókra és sajnos a „természetjárók” kicsiny részére is. A természet megtisztításáért évekkel ezelõtt létrehozták, a "Tisztán Mászom" szemétgyûjtõ programot.
A Városüzemeltetési KHT., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, az önkormányzati választókerületek képviselõi, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Közterület Felügyelete, valamint az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Takarítási Világnap alkalmából szeptember 15.-én közös „nagytakarításra” hívta Nyíregyháza lakosságát.
A Földanya nevét viselõ Nemzetközi Hulladékégetõ-ellenes Szövetség idén szeptemberben a spanyol-francia határon, Baszkföldön tartotta harmadik nagy nemzetközi találkozóját. A négynapos konferencián 41 országból 130-an vettek részt, köztük a HuMuSz képviseletében Perneczky László.