Gyorsan eloszlatva a felrebbenő félreértéshullámokat, itt és most csak a nyak feletti szőrzetekről lesz szó, azon eblül is a borosta, szakáll, bajusz témakörről. Női, leányi olvasók itt abba is hagyhatják az izgalmasan indult szöveg olvasását (esetleg megírhatják a szemöldök, szempilla, hajzat, stb. kezelési lehetőségeit.).
A kőbányai Ereco Rt. shredder-hulladékos botrányával már két ízben is foglalkoztunk (ld. KukaBúvár, 1999. ősz és tél). Azóta a T.Z.-ként szereplő titokzatos bejelentő kilépett inkognitójából, kiderült, hogy Potyó Józsefnek hívják, és hogy a szomszéd telephelyről figyelhette az eseményeket, hiszen az Avermann Hungária Kft. alvállalkozója (volt). Erre mondtuk a múltkor, hogy semmi kedvünk igazságot tenni közöttük, lássuk a veszélyes hulladékot! A parlament környezetvédelmi bizottsága azóta behívatta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDVKF) teljes vezérkarát, és kifaggatta a történetről. Még mi is hozzászólhattunk, sőt a veszélyes anyag termelői is ott voltak. Az bizonyos, hogy hosszú szappanorerára kell számítani, de az már nem, hogy a környezet fog nyerni.
A mennyiségi növekedés talán az elektronikai hulladékok területén a legdinamikusabb , mivel a robbanásszerű fejlődés velejárója, hogy az eszközöket egyre többen és egyre rövidebb ideig használják. A világ számítógéppel jól ellátott országaiban kiszolgált számítógépek milliói kerülnek évente a szemétre, többségében nem az előírásoknak megfelelően. A hazai helyzet sem jobb.
Egyes jóslatok szerint a hulladéktömeg problematikája az ezredfordulóra végleg megoldódik, ennek azonban korai nagyon megörülni, mivel egyéb kellemetlen következményekkel is járhat az esemény (pl. drasztikus egyedszámcsökkenés elsősorban a gyenge ellenálló-képességű fajoknál, infrastrukturális felszámolódások, "klímaváltozás", stb.). Inkább nem festem az ördögöt a falra s egy barátságosabb "végső megoldást" ismertetnék, fenntartva a megelőzés, mint legtisztább és legelőnyösebb módszer elsőbbségét, de kételkedve ennek hatékonyságában a jelen "globális média demokratúrában".
Egy főváros minden országban hatással van az őt körülvevő településekre és az egész országra. Különös hangsúlyt kap ez nálunk, ahol a lakosság egyötöde Budapesten él, itt található az összes központi hivatal, az ipar nagy része, valamint a hazai és külföldi turisták paradicsoma. Mindezeknek számos negatív következménye is van, melyek közül természetesen most csak a települési szilárd hulladékkal kívánok foglalkozni, azaz közel 4 millió m3 sorsával.
Hogy-hogy nem, a HuMuSz gondolt egyet magában, hogy jó lenne már nagy feneket kerekíteni ennek az egész áldatlan hulladékos ügynek. Hiszen, miről beszélnek az emberek: szemetes az utca, sok a kutyagumi, meg ilyesmi. De rögtön elakad a szavuk, ha azt kérdezzük tőlük, hogy tudja-e Ön, mi történik a szeméttel, miután a kukások elviszik, vagy hogy azt tudja-e egyáltalán, hogy mennyi szemetet termelünk, és hogy ez milyen problémát jelent nemcsak a környezet, hanem az ország számára? Na, hát, erre - és még sok minden másra - kaphattak választ azok a lelkes tanárok és diákok, akik eljöttek az országos vándorkiállítás egy-egy helyszínére.