Hulladéklerakás

A magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól 2006-ban és 2008-ban is felmérés készült. A felmérést az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a TNS Hungary Kft. készítette el egy 1005 fős reprezentatív országos mintán. A felmérés eredményét egy sajtótájékoztató keretében ismertették, melyet az FKF Zrt.-vel közösen szerveztek.

Tavaly nyáron már a Szegedi Ifjúsági Napokon bemutatkozott a mosható és újratölthető poharak rendszere, idén pedig már több magyar fesztivál is ezeket szeretné alkalmazni. Korábbi számainkban bemutattuk, hogy milyen sikeresen használják ezeket az eldobó poharak helyett a müncheni sörfesztiválon vagy a foci vb rendezvényein. Most egy életútelemzés eredményét mutatjuk be, amelyaz eldobó és a visszaváltható poharak környezetterhelését hasonlítja össze. A vizsgálatot az osztrák környezeti szaktárca megrendelésére az Osztrák Okológiai Intézet és partnerei végezték.

Az ipar és kereskedelem mindent megtesz, hogy az újratölthető csomagolások elterjedését és az eldobó csomagolások betétdíjának bevezetését megakadályozza. Megítélésünk szerint mindkettő komoly környezeti és társadalmi előnnyel járna. Az alábbiakban a leggyakrabban hangoztatott ipari érveket cáfoljuk.

Hónapok óta zajlik a bizottságosdi a termékdíjról, miután mindenki tisztában volt vele, hogy az ősszel elfogadott törvénymódosítás nem jó senkinek. Egymást érik a szakmai rendezvények, egyszerre van terítéken a nemzeti keretstratégia, a hulladékgazdálkodási terv, a lerakók bezárása és a gazdasági szabályzók. Úgy csinálunk, mintha érdekegyeztetés folyna.

Ha magyar tejtermelő lennék, már egy ideje fájna a fejem rendesen. Nem annyira a tavaszi frontok miatt, hanem azért, mert a tej átvételi ára a béka feneke alá esett, s olyan jól érzi ott magát, hogy a jelek szerint esze ágában sincs előjönni. Ha magyar tejtermelő lennék, talán azért lenne még egy sanszom: más termelőkkel összefogva adhatnám a tejet kimérve…