Hulladéklerakás

Ahol már felrobbant

1978-ban kezdték meg egyik időszakos tavuk feltöltését a jászapátiak. Bár már házak álltak ott, ez akkor senkit nem zavart. A védelem egyedül a drótkerítés volt. Az elbeszélések szerint nemcsak települési szilárd hulladék került elhelyezésre, hanem titokban galvániszap is.

Szégyen

Magyarország kiábrándító képet mutat, amerre nézünk, mindenhol illegális szemétlerakókat látunk. Szégyenletes, hogy milyen mostohán bánunk természetes környezetünkkel, a magyar tájjal, az erdőkkel, az élővizekkel!

Ereco-ügy IV.

Nem lehet eléggé értékelni, hogy az Ereco Rt. öt év sunnyogás után végre legális módszert választott veszélyes hulladékának elhelyezésére. Amint arról háromszor is beszámoltunk, eddig a gépkocsironcsok feldolgozásából származó ún. shredder-hulladékot Pest Megye különböző lakossági szeméttelepein helyezte el, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség aktív semmittevésével könnyítve, és ebből több botrány is fakadt (Pomáz, Akna utca, Göd, Taksony). Most Csömörön sertepeltélnek, ahol egy elhagyott bányagödörben alakítanának ki műszaki védelemmel ellátott lerakót. Nagyon meg kellene már ezt oldani, de a csömöriek szerint nem ott.

A hazai gumihulladék helyzet

Civilizált ember -- mindenkinek van legalább egy ilyen ismerőse -- gumiabroncsot nem dob a kukába, erről már a harmadikos környezetismeret órán is szót ejtenek. A kommunális szolgáltatók a lomtalanítás nevű össznépi társasjáték alkalmával szabadítanak meg bennünket a használt gumiktól, hogy aztán ugyanúgy bánjanak el vele, mint a többi szeméttel. Polgártársainkban kerékcsere után gyakorta felmerül még a gumi árokba vagy patakba dobálásának ötlete, persze csak végső elkeseredésükben, mert nem tudják, mi a francot csinálhatnának vele. Tényleg, kinek és mit kellene tenni a gumiabroncs-hulladékkal?

Oldalak