Néhány hét múlva nemzeti delegációk utaznak Kazahsztánba egy konferenciára, hogy számot adjanak arról, hogy mit tud országuk felmutatni az Aarhusi Egyezmény végrehajtása terén. Állítólag egyedül Magyarország visz két párhuzamos jelentést az egyezményt aláíró nemzetek közül, egy hivatalos államit és egy alternatív civilt. Ez utóbbit a zöld mozgalmak szövegezték.
Másodszor tesszük fel ezt a kérdést. Először az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adataiból próbáltuk kisillabizálni, hogy mi itt a helyzet valójában, most pedig a regionális tervek adatait boncolgatjuk. Elég csak egy pillantást vetni címlapunkra, elsőre is szembe tűnik, hogy a hét régió összes szemete jóval kevesebb, mint az ország összes hulladéka.
A rendszerváltás óta eltelt időszak összes még élő környezetvédelmi minisztere (hét fő), a jelenlegi, sőt a következő öt év összes miniszteraspiránsa (hány ilyen van?) - egymást követő napokon - megnyitotta a a HuMuSz Házat. Ez persze nem igaz.
Az E-misszió Egyesület ismét megszervezte a lakossági veszélyes hulladék gyûjtését Nyíregyházán. A korábbiakhoz hasonlóan a város hét helyszínén fagyoskodtak munkatársaink, aktivistáink és fogadták a lakosokat, akik jöttek is szép számmal.
Több céget is kértem, hogy – lakossági tájékoztató munkánkat elõsegítendõ – tájékoztasson a jelenlegi elektronikushulladék átvételi feltételekrõl, díjszabásukról, az esetleges újrahasznosítási lehetõségekrõl. Közzéteszem e tárgyban K. úrral folytatott levelezésemet, meglehetõsen tanulságos. A levéltitok megsértése amúgy csúnya dolog (a részemrõl is). Ejnye-bejnye!
A KukaBúvár Egyesület egy szakmai kirándulást szervezett a Cséry-telepre vagy – ahogy hivatalosan nevezik – a Fõvárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Ártalmatlanító üzemébe.
A KukaBúvár olvasói nem elõször találkoznak a Gyõr-Sashegyen készülõdõ „regionális hulladékelbánó mûvel”. A hulladékelbánó mû egy idétlen szó, de nem mi találtuk ki, hanem a beruházást elõkészítõ gyõri KOMSZOL Kft.. A fogalom valójában egy szemétválogató mûvet, lerakó medencét és (egy késõbb betelepítendõ) égetõt takargat. 130 településrõl évi 1.000.000 köbméter hulladékát fogadja majd, 40 éven keresztül.