Hulladéklerakás

Gyengíteni akarják az EU roncsautó-szabályozását?

Mintegy 10 éve várjuk a betét és letéti díjakról szóló kormányrendeletet megalkotását, nagyon-nagyon. Felhívtuk a szakma és a politikusok figyelmét, hogy nem lesz az úgy jó, ha a termékdíjtörvénnyel nem egyidõben lép életbe a betétdíjas kormányrendelet. Akkor lett kicsit izgalmasabb a dolog, mikor megtudtuk, hogy vannak akik már látták a tervezetet, majd – kerülõ úton - pár hét múlva megkaptuk véleményezésre mi is. Késõbb egy új verzió. Majd egy még újabbat.

Németországban 2003. január 1-tõl, a csomagolási törvényben megfogalmazott szankció alapján több egyutas csomagolás betétdíjassá vált. (ld. a Kukabúvár 2003. évi téli számát). Az ügy ezt követõen az Európai Unió bírósága elé került, ugyanis az Európai Bizottság és a francia ásványvízgyártók bepanaszolták Németországot a rendelkezés miatt.

Decemberben indítottuk útjára felmérésünket, amelyben a települések szemétszállítási gyakorlatát és azok jogi hátterét vettük górcső alá. 94 település adatai jutottak el hozzánk. Ezek teljes kiértékelése és a cselekvési programok kidolgozása jelenleg is tart.

A környezetvédelem tárca és a kormány elmulasztotta határidõre elkészíteni a betétdíjas kormányrendeletet, emiatt november elején "hul-ladikon" érkeztünk a Dunán és PETíciót nyújtottunk át Kóródi Mária Környezetvédelmi miniszter asszonynak (ld. 13. oldal). A PETíció átvételekor Kóródi Mária kezünkbe adta a betétdíjas rendelet elsõ tervezetét, melynek kísérõ levelében az szerepel, hogy a tervezet "még nem tükrözi a Minisztérium álláspontját". Ez jelen esetben azt is jelenti, hogy a betétdíjas rendelet január 1-ig biztosan nem fogadják el, annak hatálybalépése nem biztosított. A környezetvédelem ügye megint háttérbe szorult a sikeres ipari lobbiérdekek érvényesítése mögött. Egyelõre azt azért állíthatjuk, hogy úgy tûnik, reális esély van arra, hogy a jogszabály 2003. tavaszára elkészül, és hacsak a nyilvánvalóan erõs ellenérdekek (gazdasági tárcák) le nem gyõzik, valóban a kormány elé kerülhet.

A kormány néhány hónap alatt akarja lezavarni a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitáját (ugyanez 3-4 évig zajlott a régi uniós országokban), mert állítólag az Unió csak ennek elfogadása után tudja indítani az elõcsatlakozási alapok támogatásait. Nem fejlesztési terv ez, hanem pénzhozzáférési terv, csak azokon a területeken "fejleszt", ahol az Unió pénzt (technológiát?) kíván adni. Még be sem fejezõdött a Stratégia véleményezése, máris elõhúzták a fiókból a "kész" Operatív programokat, tehát nem igazán volt mód a társadalmi vélemények felelõs figyelembe vételére. Az alábbiakban a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) hulladékos részérõl fejtjük ki véleményünket.

A csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet január 1-én lép hatályba. A szabályozás értelmében lehetõvé vált olyan közhasznú társaság(ok) létrehozása, melyek a csomagolóanyag-kibocsátók hasznosítási kötelezettségét licenszdíj ellenében átvállalhatják. Ezzel a céllal hozták létre a Magyarországon tevékenykedõ legnagyobb multinacionális gyártó és töltõüzemek az Ökopannon Kht-t. A kormányrendelet értelmében tanácsadó testületet kell felállítania, ahová kénytelen-kelletlen a HuMuSzt is meghívta. A tanácsadó testület eddigi tevékenysége finoman szólva is botrányos.

Az OHT nagy érdeme (az elõzõ verzióhoz képest), hogy frissebb adatokat olvashatunk benne az országban keletkezõ hulladékokról. Ez rögtön hátránya is, mert az értékelés mintha a régi adatok alapján történt volna... A számok között nagy a rendetlenség, az alábbiakat az OHT különbözõ oldalairól bogarásztuk össze (a grafikonokat is mi készítettük, mert az OHT-ben nincs egy szál se...). És akkor még nem is vizsgáltuk, hogy honnan származnak, és mennyire megalapozottak! Márpedig rossz adatok alapján csak rossz következtetést lehet levonni, tervezni pedig szinte lehetetlen!