(GATE Zöld Klub)

Évente a gödöllõi szemétlerakó telepre 80-90 ezer m3 (30 ezer lakos) hulladékot szállítanak ki, melynek 8-9%-a, azaz 7-8 ezer m3 a várostól különálló egyetemen keletkezik. Ennek a pontos összetétele nem ismert. Ahhoz, hogy egy szelektív hulladékgyûjtési rendszer kiépítésre kerüljön az egyetemen, illetve kapcsolódhasson a városi programhoz, ismerni kell a mennyiségi és minõségi paramétereket.

Így a következõ lépésben már a frakciók szerint lehet megkeresni a megfelelõ kezelési, újrafeldolgozási eljárásokat, technológiát. Az eddigi gyakorlattól eltérõen csak azok az anyagok kerülnének külön gyûjtésre, amelyek értékesíthetõek, feldolgozhatóak és elegendõ mennyiségben keletkezhetnek.

A hulladékfelmérést az egyetem vezetésének támogatásával a hallgatók és a GATE Zöld Klub tagjai végezték el.

A felmérés során az egyetemi várost három részre osztottuk a keletkezõ hulladék várható összetétele alapján, így az egyetemi lakótelepre, az egyetemi épületekre, valamint a kollégiumra.

Az egyetemi lakótelep lakosainak száma 388 fõ - ebbõl 137 gyermek. Az itt keletkezõ hulladékot 7 db 4 m3-es konténerben gyûjtik. Nyáron heti két alkalommal, télen kéthetente szállítják el a városi szeméttelepre.

Az egyetemi épület és a kollégium hulladéka a lakótelepi kommunálissal szemben speciális. Az egyetemnek 1490 dolgozója van, ebbõl 580 fõ diplomás. Az épület körül 4 db 4 m3-es konténer található, melyeket átlagosan egy héten kétszer ürítenek. Az egyetemi hallgatóknak 50%-a, 2240 fõbõl 1100 részesül kollégiumi elhelyezésben. A szobákban elhelyezett szemetes vödrökben gyûjtött hulladékot a lépcsõfordulókban található szemétledobókba öntik. Az alagsorban összegyûlt szemetet 2 db 4 m3-es konténerbe rakják, melyet átlagosan heti két alkalommal szállítanak el.

A felmérés módszerének kiválasztásánál e három egység sajátosságait vettük figyelembe.

A kollégiumban és az egyetemi lakótelepen a mintavételt egységnyi térfogatra - 110 literes térfogatú kukára vonatkoztattuk. A mérés során a konténerbõl vasvillával, lapáttal megtöltöttük a mûanyag kukát, majd a hulladékot hat frakcióra válogattuk (szerves, papír, mûanyag, fém, üveg, egyéb). Ezután tizedes pontosságú mérlegen lemértük a frakciók tömegét. A mérést többször megismételtük.

Az egyetemi épület felmérése során a szervezeti egységekhez (intézmények, tanszékek, osztályok) tartozó helyiségekbe három gyûjtõzsákot helyeztünk ki: papír, mûanyag, egyéb. E három kategóriába tartozó anyagokat külön szórólapon ismertettük. A zsákokat a hét elsõ munkanapján helyeztük ki, majd a hét utolsó munkanapján gyûjtöttük be és mértük le. A felmérés során a szervezeti egységek dolgozóihoz egy általános tájékoztatót valamint egy kérdõívet juttattunk el, ami az esetleg bevezetésre kerülõ szelektív hulladékgyûjtéshez való hozzáállást vizsgálta.

1994-ben az egyetemrõl 7176 m3 hulladékot szállítottak el. Egy hónapra átlagosan 568 m3 jutott. A hulladékgyûjtõ konténerek száma 44 db.

Az egyetemi lakótelepen a hulladék évi mennyisége 1083 m3. Tömeg %-os összetétele közel megegyezik a Budapesten mért adatokkal. A néhány %-os eltérés (papír: 8%, mûanyag 10%, stb.) részben a felmérés különbözõ idõpontjaiból, részben abból adódhatott, hogy nem mindig határozható meg pontosan a hulladék hovatartozása. A térfogattömeg a hulladékok fontos jellemzõje. A lakótelepen 0.09 t/m3, ezzel szemben a kollégiumban 0.063 t/m3 -t mértünk. Ennek oka, hogy a kollégiumban a csomagolóanyagok nagyobb arányban vannak jelen. Így például a mûanyag 16.5%, a fém 7%, az üveg 15 tömeg %-ban szerepel.

Az egyetemi épületekben hetente átlagosan 263 kg papír keletkezik. Ez az általunk mért hulladék 68.5%-át tette ki .

Összesen 800 db kérdõívet osztottunk szét a dolgozók között, melybõl 150 db-ot kaptunk vissza. A felmérés eredményei teljes körû értékelésre nem alkalmas, de egyes tendenciákat jól tükröz. Itt kell megemlíteni, hogy a felmérés nem tartalmazza azokat az anyagokat, melyek gyûjtése, tárolása külön eljárást igényel. Felmérésük a jelenlegi viszonyok mellett nem megoldható, a becsült mennyiség több száz kilogrammra, illetve literre tehetõ.

Következõ lépésben szeretnénk elõször a papír különgyûjtését megvalósítani. Mindenhol komoly gondot okoz a nagymennyiségû biomassza kezelése, de ugyanekkora probléma a talajok szervesanyag tartalmának a csökkenése. Egyik megoldási lehetõség a komposztálás. Így a gödöllõi Város Üzemeltetõ és Szolgáltató Intézménnyel közösen egy kísérleti, bemutató komposzttelepet kívánunk létesíteni, részben az egyetemi lakótelepen keletkezõ szervesanyagra építve. Ez pozitív mûködtetési tapasztalatok esetén, már üzemi szinten, Gödöllõ szeméttelepén lenne kiépítve a város, illetve a régiójában keletkezõ szervesanyagra építve.