Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).
Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.
Egyik szemem sír, a másik nevet, amikor arról kell tájékoztatnom az Olvasót, hogy a KukaBúvár elõzõ számában közölt írásom már a megjelenés idõpontjában eléggé elavult volt és azóta sok más forrásból is tájékozódhattak a pénzosztási munka viselt dolgairól. (pl. "Kifizetõdik", HVG 1996. november 9. és "A zöld kassza kliensei", 168 óra 1996. november 19.) Örûlni azért nincs okom, mert a sajtó számára nem a környezet és az erõforrások megóvása, hanem a személyi összefûggéseken való csámcsogás tûnik igazán fontos témának. Nem volt ugyanis olyan lap, amelyik a visszásságokon túlmenõen arról írt volna, miért nincs tulajdonképpen Magyarországon hulladékmegelõzés, miért nem kaphat támogatást az újrahasználati rendszerek mûködtetése. Az sem érdekel senkit hogy nem készûl betétdíjas jogszabály, nincs anyagjelölés a mûanyagoknál, nincs választékbantartási kötelezettség a visszaváltható csomagolásokra, hogy a jelenlegi "ökoszabályozás" éppen csak a kibocsátás szerkezetére és mennyiségére nem hat.
Németországban törvény írja elõ, hogy január elsejétõl bizonyos italok esetében (kóla, üdítõk, sör, ásványvíz) az üvegre, illetve a dobozra betétdíjat kell felszámolni. A borokra és a tömény italokra ez nem vonatkozik.
Kezünkbe akadt egy idei cseh vizsgálat anyaga, melyben az ásványvíz-csomagolások közül a visszaváltható üveg és az eldobható PET-palack életciklusát hasonlították össze. Korábban általánosságban foglalkoztunk az ún. LCA-val vagy életciklus-vizsgálattal, most egy gyakorlati számítás eredményével tudunk szolgálni. Az alábbiak a tanulmány összefoglalóját adják.
Legalább tizenöt éve nem ittam kólafélét, utoljára néha tonikot, de az is régen volt. Jelentem, lehet ezek nélkül teljes életet élni. Ha az ízlésemet, az italok összetételét, a fílinget, a multinyomulást, a marketinget és a csomagolást számba veszem (a kóla helyett), akkor szóba sem jöhet, hogy valaha visszaálljak ezekre a levekre. A kiszáradás ellen viszont védekezni kell valahogy. Szögezzük le: még mindig a legjobb az ivóvíz. Mégis, anélkül, hogy bárkit rá akarnék beszélni, nézzük, mi a helyzet a sörfronton.
Elkészült a volt Lehel piac helyén a Csarnok, kezdetektõl komoly esztétikai vita folyik róla. Piacra azonban a legtöbb ember nem az építészeti élmény miatt jár, hanem mert vásárolni szeretne. Ide lehet kosárral jönni, lehet papírba csomagolva kapni a kenyeret, és lehet házi tejet és tejterméket kimérve kapni. A HuMuSz, minden Kukabúvár és környezettudatos fogyasztó szurkol az ehhez hasonló vállalkozásoknak, amelyek ilyen környezetbarát alternatívák elterjesztésével próbálkoznak. A KukaBúvár kérdéseire Kovács Ádám vállalkozó válaszol.
A téli KukaBúvárból már értesülhettünk az új, visszaváltható üvegben kapható Szobi gyümölcslevek megjelenésérõl. Újabb hír: a gyár belföldi kereslet hiányára hivatkozva 100%-os almalevet már csak kivitelre termel. Helyette azonban új ízként megjelent a vérnarancs-nektár. Szintén bejelenteni való, hogy "nagy örömünkre" az említett Golden Valley termékcsalád gyümölcslevei a "népszerû" Tetra Pak csomagolásban is kaphatók.