Betétdíj

A kormány néhány hónap alatt akarja lezavarni a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitáját (ugyanez 3-4 évig zajlott a régi uniós országokban), mert állítólag az Unió csak ennek elfogadása után tudja indítani az elõcsatlakozási alapok támogatásait. Nem fejlesztési terv ez, hanem pénzhozzáférési terv, csak azokon a területeken "fejleszt", ahol az Unió pénzt (technológiát?) kíván adni. Még be sem fejezõdött a Stratégia véleményezése, máris elõhúzták a fiókból a "kész" Operatív programokat, tehát nem igazán volt mód a társadalmi vélemények felelõs figyelembe vételére. Az alábbiakban a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) hulladékos részérõl fejtjük ki véleményünket.

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.

Júliusban egy csodálatos hetet töltöttünk a "magyar tenger" partján. Megragadtuk a lehetõséget és körülnéztünk hulladékos szemmel is. Kalandos hetünk alatt négy helyen fordultunk meg: Balatonudvariban, Tihanyban, Balatonakarattyán és Balatonkenesén.

Az Országos Találkozó tiltakozik az ellen a folyamat ellen, amely az Európai Unióhoz történõ csatlakozás ürügyén a csomagolóeszköz hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás fellazítása érdekében folyik.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetõségek alkalmazását. A jelenleg meglévõ szakminisztériumi koncepció több sebbõl vérzik: összekeveri a letéti díj, a visszavásárlási díj és a betétdíj fogalmát; nem ismeri fel, hogy a betétdíj nem a szelektív gyûjtés, hanem a hulladék keletkezésének megelõzésére szolgáló alapvetõ eszköz, mely elsõdlegesen az újrahasználatot kívánja bõvíteni. Tehát a betétdíj célja nem a visszagyûjtés ösztönzése, hanem a kibocsátó tulajdonát képezõ eszköz visszajuttatása a kibocsátóhoz. Pénzügyi biztosíték arra az esetre, ha az átvevõ az eszközt véglegesen eltulajdonítaná.

Egy ökológiai szempontból ideális hulladékgazdálkodási rendszerben - a Természet mintájára - az eddigi lineáris termelési folyamatok körfolyamatokká zárulnának. Arra kellene törekedni tehát, hogy a keletkezõ hulladékok minél nagyobb hányada legyen egy új termelõ folyamat nyersanyaga. Az ideális hulladékgazdálkodási rendszer jellemzõi:

Úgy tûnik, hogy végül kompromisszumos megegyezéssel zárul a német kormány és az EU-Bizottság 1995 óta tartó vitája. A nézeteltérés oka a német csomagolóanyagrendelet azon kitétele, amely az elõírt többutas arány nem teljesítését kötelezõ betétdíj bevezetésével szankcionálja. Ez a fenyegetettség - állítólag - nem egyeztethetõ össze a hatályos EU-normákkal (mondják, jogellenesen akadályozza a külföldi áruk német piacra való szabad bejutását).

A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas.  állítja az ÉFOSZ. Ez nem igaz: a többutas csomagolás  mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőbb.