Lassú halál

A magyar ember állítólag borivó, mégis csak a legutóbbi idõkben lehet látni a boltokban minõségi borokat (még minõségibb árakon), történelmi borvidékeink vannak, a kocsmákban mégis "fehér" és "vörös" néven illetik a mindenféle gyanús leveket. Jó lenne laza fröccsöket inni (pláne oktatóközpont építése közben), ha valaki garantálni tudná, hogy szõlõ eredetû bort mér, nem pedig szalmán rothasztott vagy tablettás kemikáliát. Szóval, marad a sör. Még szerencse, hogy nekem ízlik -- némelyik.

Szemét

Egy kukabúvár számára persze a legfontosabb a csomagolás. Az aludobozos sör szóba sem jöhet, errõl már sokat írtunk. Egyre bõvül a piaca sajnos, sõt a sörgyárak alig várják, hogy tovább növelhessék a dobozolást. Engem speciel a hideg kiráz, amikor a legkommerszebb, patkányízû söröket látom ilyen rongyrázó csomagolásban, ha fizetnének, se tudnám lenyomni.

A KukaBúvár számítása Minden sörös dobozt fél literesnek vettünk figyelembe

Sört visszaváltható üvegben kell venni. Ha körülnézünk az italok piacán, lassan csak a sör marad, ahol ez a lehetõség még létezik. Egy csökönyös zöld sörivó persze ennyivel nem éri be. Meghökkentõ az a folyamat, hogy a neves sörmárkák egyre inkább saját formájú palackkal és rekesszel jelentkeznek, ezzel kergetve végsõ kétségbeesésbe a kereskedõket, amikor a visszaváltásra kerül sor. Az európai szabvány palackot kell elõnyben részesíteni, mert ez számos országban csereszabatos, bárhol, sokféle márkát lehet bele palackozni. A rekeszeket is szabványosítani kellene, ahogy Németországban már (újra) el is kezdõdött. Hulladékgazdálkodási szempontból az volt a kánaán, amikor a gorbacsovi idõkben Moszkvában még mindent(!) ká-európai üvegben lehetett kapni, sokszor címke nélküli palackokat lötyköltek a vásárlók az unyivermágban, vajon sör, mosószer, gyümölcslé vagy étolaj van benne.

Fájdalom, de sört nem lehet Tetra Brikbe tölteni, úgyhogy ezt a vonalat gyorsan hagyjuk is el. Pillepalackba éppen lehetne (próbálkoznak is vele), de a hülye se venné meg. A kóla felejthetetlen ízén nem sokat változtat a mûanyag, mert azt már nem lehet fokozni, de a sör ihatatlanná válik benne a kibontás utáni harmadik percben. Szerintem így van ez az ásványvizekkel is, de úgy látszik, fogyasztótársaimat be lehetett palizni a pillepalackos ásványvízzel. Úgy kell nekik.

Csapolt sört inni elõnyös dolog, mert nem kell a csomagolással kárt okozni, de csak a mosogatható üvegkorsó jöhet számításba, mûanyagpohárról szó sem lehet.

Szállítás

Infúzió

Környezetvédelmi szempontból az sem mindegy (nekem), honnan jön a sör. A legjobb lenne a szomszéd sörgyárból hordani vödörben (ld. Hrabal mester), de nincs mindenki szomszédságában serfõzde. Ha boltban veszem, és van választék, mindig a földrajzilag legközelebbi sörgyár termékét teszem a kosárba, annál az egyszerû oknál fogva, hogy kevesebbet szállították, így kevesebb levegõt rontottak meg, kevesebb benzint égettek el. A tengerentúlon fõzött és palackozott sörökrõl ne is beszéljünk, egy valamirevaló márka legalább palackozzon a fogyasztók közelében. Régen voltak a nyolc napon túl gyógyuló sörök, ott nem volt mese, inni kellett, mielõtt megromlik, nem volt idõ szállítgatni.

Reklám

Reklámkerülõ lévén kerülöm az agyonrekámozott sört, bár ez a legnehezebb. Kecskeméten betévedtem egy kocsmába, hogy jó estét, vinnék egy üveg sört, mire a vicces kocsmáros azt kérdezte, hogy "jutalom a nap végén", "az élet habos oldala" vagy "egy jópofa sör"? Rettentõ hülyén nézhettem rá, mert felvilágosított, hogy ezek reklámszövegek. Ja, akkor egyiket se, nézzük, milyen van még! A jó bornak nem kell cégér, a hitvány sörnek, úgy látszik, kell, mert tele van a tévé a kommersz sörök reklámjaival: kalapos pasasok, lebutult futballszurkolók, kórusban vizelõ cimborák, stb. Viccesek egytõl-egyig. Csak azt nehéz elképzelni, hogy hogyan befolyásolják a sörivókat bármilyen irányban, hisz' két rossz sör közül legfeljebb az árban lehet különbséget tenni.

A fenti szempontokat figyelembe véve, nálam egyetlen sör marad, szerencsére éppen szeretem. Nem árulom el, melyik az, de ha az említett szempontok alapján valaki kitalálja, veszek neki egyet!