A HuMuSz a Kukabúvár előző számában kampányt hirdetett a visszaváltható palackok megmentéséért. Célunk, hogy az üzletek italos polcain az eldobó csomagolások helyett újra a visszaváltható üvegek kerüljenek többségbe. Az alábbiakban a kampány eddigi menetéről, eredményeiről számolunk be.

Hul-ladik

A HuMuSz a kampányt a szokásos pogácsás, hidegtálas sajtótájékoztatók helyett rendhagyó módon nyitotta meg november 13-án, Budapesten. A Dunán a Hajógyári-szigettől a Batthyány térig egy "hul-ladikon" leevezve 3 aktivista petíciót vitt Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszterasszonynak. A "hul-ladikot" eldobó italcsomagolások díszítették. Az aktivisták öltözete is eldobó aludobozokból, kombinált italcsomagolásokból és műanyag palackokból (termopulcsi!!!) készült, hogy rögtön szembetűnő legyen, konkrétan mely csomagolóanyagok terjedésével van problémánk.

A hajó útja, különösen a kikötés, kicsit kalandosra sikeredett, de hála motorcsónakos őrangyalainknak (Karcza Lászlónak, az Ifjúsági Vízikölcsönzőből és Sárádi Rezsőnek a Honvéd-Auróra Egyesülettől), végül sikerült partot érni. (Dr. Kóródi Máriának átadott petíciónkat ld. keretben.)

A miniszterasszony

A miniszterasszony -- szimbolikusan értelmezve a ladikos akciót -- arról beszélt, hogy sokszor a Minisztériumnak is az ár (pl. cégek, gazdasági folyamatok) ellen kell eveznie, s ez láthatóan nem könnyű, ill. hogy a megmentő motorcsónak a zöld szervezetek jelképe is lehetne, amint húzzák a tárcát az ár ellenében. Átadott egy újrapapírból készített kicsiny hajót is, amelyen a Minisztérium betétdíjjal kapcsolatos nyilatkozatai olvashatók.

Két híradóban is bejátszották a miniszter mondatát: "Én visszaváltható palackot veszek". Jó lenne tudni, hogy hol és milyet. Az akció után Kóródi Mária kijelentette, hogy a várt betétdíjas rendelet decemberig kész lesz és január elsején hatályba is lép. Jó lenne, ha így lenne, de mi úgy tudjuk, hogy a kihirdetés és a hatályba lépés között hónapoknak kell eltelnie. Jelenleg azonban még a társadalmi vita sem kezdődött meg. A rendelet januári hatályba lépése mindezek fényében meglehetősen kétségesnek tűnik.

Média

A média váratlanul nagy számban volt jelen: szinte minden nagyobb tévécsatorna esti híradója korrekt módon hírt adott az eseményről. Ebből levonható az a következtetés, hogy ha látványos akciót szervezünk és meghívunk egy politikust is -- ha épp aznap nem történik valami nagy botrány, ha nem közvetlenül egy nagy (a tévétársaságok reklámbevételeit jelentősen gazdagító) üdítőitalgyártó cég ellen lépünk fel, és ha az eső sem esik nagyon, akkor egy civil zöld szervezetnek is van esélye arra, hogy bekerüljön az esti hírműsorokba. A tévéken kívül több napilap és internetes fórum is tudósított rólunk.

Állatok...

A kampány legutóbbi akciója a Tetra Pak cég óvodásoknak és alsó tagozatosoknak meghirdetett pályázata ellen irányult. A cég felhívásának lényege, hogy a gyerekek készítsenek minél több állatfigurát 2dl-es Tetra Brik dobozokból. A legjobb pályaművek készítői összesen(!) félmillió forint értékű nyereményben reménykedhetnek.

Sajnos, sok ilyen akciót láttunk már -- jól bevált módszer ez az agresszíven terjeszkedő cégeknél. Mindezt természetesen felháborítónak tartjuk, hiszen pályázatuknak nyilvánvalóan egyedüli célja, hogy saját profitjuk növelése érdekében minél korábban rászoktassák a gyerekeket (és szüleiket) e környezetszennyező csomagolás vásárlására. Mindehhez az óvodák nehéz anyagi helyzetét használják ki, hisz természetesen minden óvodának jól jönne a (cég részéről egyébként bagatell összegű) felkínált nyeremény.

Ezért mi is levelet írtunk az óvodáknak a tetra-dobozok környezetszennyező hatásáról. Ebben arra kértük az óvónőket, hogy ne vegyenek részt a Tetra Pak cég pályázatán vagy pedig a kiírással ellentétben éppen azt jelenítsék meg a beküldendő pályaművekben, hogy milyen káros ez az eldobó csomagolás a környezetre ill. mennyivel jobb lenne visszaváltható üvegekben kapni a tejet és az üdítőket.

Ennek kapcsán újságcikk jelent meg a Dél-Magyarországban, melyből megtudhattuk, hogy mintegy tucatnyi szegedi óvodában érdeklődtek, de alig találtak olyan intézményt, amely részt vett volna a Tetra Pak-pályázaton. Egy lakótelepi óvoda pályázati felelőse szerint viszont "a szegény óvodáknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy fölszerelésüket, játékaikat gyarapítsák, ezért a gyerekek már neki is fogtak a Tetra Pak-állatok készítéséhez". Sajnos, itt válik kézzelfoghatóvá a cég jól kiszámított akciójának hatása... A cikkből kiderült az is, hogy az újságíró hiába kérdezte az ügyben Baka Évát, a Tetra Pak kommunikációs és környezetvédelmi igazgatójának véleményét, ő mereven elzárkózott a válaszadás elől.

A kampány többi eleméről

A kampány tehát elindult. Egyik legfontosabb eleméről -- a bolti mozgalomról -- sajnos még nincs hírünk, ami valószínűleg annak tudható be, hogy csak nemrég jutottak el a kampányban részt vevő szervezetekhez (ld. a mellékelt listát) a mozgalom indulásához szükséges kiadványok és matricák. Ezúttal is arra szeretnénk kérni Mindenkit, aki aktívan részt kíván venni a kampányban, hogy keresse fel ezeket a szervezeteket és tájékozódjon a teendőkről!

Hozzászólások

Az akcióval és a kampánnyal kapcsolatban a világhálón keresztül több hozzászólás is érkezett. Sok a bíztatás, amit ezúton is köszönünk. Kérdésként felmerült azonban, hogy a betétdíjas üveg nem ugyanolyan szennyező-e, mint az eldobó műanyag palack, hiszen az üveg mosásához erős tisztítószereket használnak és az üvegeket szállítani kell az újratöltéshez. Ezek a folyamatok valóban szennyezéssel járnak (többek között ezért kell a környezetbarát termékek választásán túl a fogyasztás csökkentésével is foglalkozni!), ennek mértéke azonban a 40-szer újratölthető üvegek esetében fajlagosan kisebb (Bővebben: Az üveg és a PET ).

A szállításból fakadó plusz (!) szennyezés emlegetése egyébként nem elfogadható érv, hiszen a műanyag palackokat is szállítani kell, csak azokat nem a gyárba viszik újratölteni, hanem a lerakóra szemétként.. A mosáshoz sajnos valóban vegyszerek kellenek, de gondoljunk bele abba, hogy

40 liter üdítő elfogyasztásához

• 1 db üveg is elég (egy üveg átlagosan 40-szer tölthető újra). Ezt persze le kell gyártani (ami anyag, energia és szennyezés) ill. mindig ki kell mosni (ami vízszennyezés), hulladékként viszont csak a kupak és a címke keletkezik, mert az üveget be lehet olvasztani, s így újra üvegpalack készülhet belőle;

• ugyanennyi ital eldobó műanyag palackban történő forgalmazásához viszont 40 palackot kell gyártani (ami még több anyag (kőolaj!!), energia és szennyezés), ill. mindez a sok energia a lerakókon végzi hasznosítatlan szemétként. Ráadásul, ha esetleg ezt a műanyagot feldolgozzák, akkor is -- szemben az üveggel -- csak sokkal rosszabb minőségű termék (tehát pl. élelmiszercsomagolás már nem!) készülhet belőle.

Mindehhez hozzájön, hogy üveget hazánkban is tudnak gyártani (alapanyaga a homok, nálunk is beszerezhető), a műanyag flakonokat azonban máshol gyártják (kőolajunk nem nagyon van), azokat tehát messzi országokból ide kell szállítani, ami a szállítás miatt plusz szennyezést jelent.

Várunk minden konkrét adatot, összehasonlító életútelemzést a témában!

Matrica a panaszkönyvbe

Boltjukban hosszabb ideje hasztalan keresek visszaváltható üdítőket, és hiába kérem, hogy legalább néhány fajtát tartsanak ezekből a kínálatukban.

Kérem 30 napon belül tájékoztassanak arról, hogy:

- miért nem teszik lehetővé, hogy boltjukban a környezettudatos vásárlók visszaváltható csomagolásban vásárolhassanak üdítőitalokat (rostosat is)?

- miért nincs más lehetősége a fogyasztónak, mint eldobó csomagolásokat vásárolni?

Köszönettel