Betétdíj

Feszti körkép

Itt a nyár - indul a fesztiválszezon. Sziget, Volt Fesztivál, Kapolcs, Diósgyőr, Pécs - számtalan helyszín, számtalan látogató. És megszámlálhatatlan mennyiségű szemét. Bár évről évre egyre komolyabb erőket mozgósítanak a szervezők a hulladék eltüntetésére, a probléma nagyobb, mint álmunkban sejtenénk. Aki nem hiszi, járjon utána: érdemes bekukkantani a Hajógyári szigetre egy húzósabb estén. Az, hogy bokáig ér a műanyag és papír szemét, még tapintatos megfogalmazás. A színpadok előtt már évek óta nem a pogózás dívik - hanem a szemét rugdosása, ütemre. De vajon hogyan csinálják ezt mások?

Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.

 Eritreai körkép

Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélő csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelőzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlő ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlő filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és műanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.

Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) riportja.

A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 című könyvet. "A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az előszó, és ezzel nem győzünk egyetérteni, sőt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minőségű környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bővebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.

Kedves NŐk és nem-NŐ-k...

Csehországban a hulladékos helyzet nem nagyon különbözik a miénktől. Friss EU tagként nekik is teljesíteniük kell az Unió a csomagoló-anyagokat érintő előírásait. Ezt vállalják is, azaz nem kértek mentességet (Portugália és Görögország 2009-ig haladékot kértek). A prágai csomagolós koordináló szervezet, az EKO-KOM szerint 2005-ben a csomagolóanyagok kb. 60%--t gyűjtik majd vissza. Persze ha a cseh adatkezelés is hasonló a magyar gyakorlathoz, akkor tudjuk, hogy ezt az adatot kis fenntartással kell kezelni. Cseh szakértői körökben éles vita folyik a műanyag ill. az üvegpalackok esetleges visszavásárlásáról. Míg a környezetvédelmi minisztérium mérlegeli, de habozik, a kereskedők egészen határozottan ellenzik. (Honnan ismerős ez nekünk…?)

Amerika csodás mintájára épülõ-szépülõ fogyasztói társadalmunk minden átlagosnak mondható (tehát nem minimálbéres, nem vénából spóroló kisnyugdíjas, nem sokgyerekes és nem környezettudatosan gondolkodó zöld) háztartásában napról napra õrületes mennyiségû holmi válik hulladékká vagy -- esetleg "csak" - feleslegessé.

A HuMuSz lényegében egyetért a környezetvédelmi minisztérium megállapításával: Magyarországon hulladék-katasztrófa helyzet van. A megoldási megközelítésünk azonban annyiban sajátos, hogy mi nem a már meglévő hulladékokra, hanem -- hosszú távú megoldást keresve - elsődlegesen a hulladék keletkezésének megelőzésére koncentrálunk. A hulladékprobléma lényegét egyébként csak a fogyasztói társadalom logikájának tanulmányozásával, a reklám-fogyasztás-hulladék kapcsolódási pontjainak feltárásával lehet megérteni. Kizárólag így tehető világossá, hogy hol kezdődik a hulladékprobléma, és hogy mely ponton lehet és érdemes hatékony megelőzési intézkedéseket foganatosítani. A reklám-fogyasztás-hulladék alapvető összefüggéseinek feltárása után logikusan jutunk arra a következtetésre, hogy kevesebb hulladékhoz másmilyen fogyasztási szokásokra -- és kevesebb reklámra - lenne szükség. Nem véletlen tehát, hogy az ökológiailag orientált (hulladék megelőzésre összpontosító) hulladékgazdálkodásokban a többutas (betétes) csomagolási rendszerek megmentése illetve fejlesztése központi szerepet kap.

Egyes jóslatok szerint a hulladéktömeg problematikája az ezredfordulóra végleg megoldódik, ennek azonban korai nagyon megörülni, mivel egyéb kellemetlen következményekkel is járhat az esemény (pl. drasztikus egyedszámcsökkenés elsősorban a gyenge ellenálló-képességű fajoknál, infrastrukturális felszámolódások, "klímaváltozás", stb.). Inkább nem festem az ördögöt a falra s egy barátságosabb "végső megoldást" ismertetnék, fenntartva a megelőzés, mint legtisztább és legelőnyösebb módszer elsőbbségét, de kételkedve ennek hatékonyságában a jelen "globális média demokratúrában".