Betétdíj

Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.

A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.

„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.

Az élelmiszer-hulladék keletkezése és az élelmiszer pazarlása az utóbbi évtizedben igen nagy problémát jelent mind az Unió tagállamaiban, mind globálisan. Az Unió a tagállamaira nézve az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó intézkedések bevezetését sürgető keretirányelvet fogalmazott meg. Az utóbbi években több uniós régióban kerültek bevezetésre olyan, az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó hatékony intézkedések, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak az Unió más régiói számára. 

Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben. Sajnos azt látni, hogy a Humusz Szövetség és a Greenpeace elmúlt egy évben folytatott akciói a betétdíjas rendszerek megerősítésére (egyelőre) nem vezettek eredményre. A kormányzat nem nyilvánított véleményt a kérdésről, a kötelező visszaváltás bevezetéséről szóló, immár elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. Bár a visszaváltás bevezetése az eldobó csomagolások esetében várhatólag újabb félév csúszással 2024. januárra tolódik, a kiskereskedelmi láncok megkezdték az újratölthető üvegek kivezetését kínálatukból. Cikkünkben a 2022. évi történéseket vesszük számba, külső szakértőnk megfigyeléseit alapul véve.

A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.

A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.

A 2018-as új EU-s hulladékirányelvek a hulladékokról, a hulladéklerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, illetve az egyszer használatos műanyagokról – a hulladékhierarchiának megfelelően – a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az újrahasználatra helyezik. A Humusz magyarra fordította a European Environmental Bureau kiadványát, amely összefoglalja a tagállamok új kötelezettségeit, és azoknál is ambiciózusabb, az előírt célokat meghaladó jó példákat gyűjt össze.

Itt az ideje elismerni a betétdíjas rendszerek (Deposit Refund Systems - betétdíjas rendszer) szerepét a körforgásos gazdaság megvalósításában az italcsomagolások tekintetében az EU-ban.

A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.