Tura-Galgamácsa térségében 2001. óta négy település összefogásával jól működő szelektív hulladékgyűjtés folyik erről a KukaBúvár is beszámolt (2002. nyár). Nemrégiben megjelent az Ökopannon Kht., az újrahasznosítás koordínálására felkent szervezet (Tura az egyetlen(!) település, ahol sikerült szerződést kötniük a szelektív gyűjtés támogatására ), és előadta a tutifrankót.
Az utóbbi időben egyre többen egyre többet - és talán egyre komolyabban beszélnek a szelektív gyűjtésről. Sokan emlegetik azt is, hogy a hulladékok különválogatását már a gyerekeknek meg kell tanítani. Egy jó oktatóanyag elkészítéséhez azonban érdemes lenne felmérni, hogy a gyerekek - a jelenlegi igencsak hiányos környezeti nevelés mellett - mennyit tudnak a szelektív gyűjtés elméletéről és gyakorlatáról. A Kék Forrás Egyesület reprezentatív kb. 1000 budapesti felsőtagozatos iskolás körében végzett kutatásával erre a kérdésre kívánt választ adni.
Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.
Pályázatunkra arról vártunk rajzos, térbeli makettes pályamûveket a gyerekektõl, hogy milyen karácsonyi ünneplést képzelnek el vágott fenyõfa nélkül.
Bár eddig búzatáblában vagy egyéb stílusosnak mondható helyszínen landolt és környezetvédelem iránt érdeklõdõ UFO-ról és ufonautájáról nem szereztünk tudomást, azért - ahogy azt elõzõ számunkban ígértük – ezennel közkinccsé teszünk a tavalyi ötletbörze pályázatunkra érkezett tippek közül néhányat. Ha legszebb álmaink valóra válnak, akkor talán néhány olvasó, pedagógus vagy éppen diák átültet majd a mindennapok rutinjába egyet-egyet a felmerült ötletek közül, esetleg saját környezetében terjeszti is azokat. Akkor aztán akár jöhet is a kortárs ûrtárs körül nézni kis hazánk háza táján...
Ha most egy UFO leszállna valami magyar búzatáblában, és a belőle kikászálódó űrlény Mátyás király nyomdokaiba lépve néhány napig elkeveredne a nép között, valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy az itt élők zöme " akárcsak a Föld többi pontján tevékenykedő ember " önző és rövidlátó módon kizárólag a mának tud élni és a) nem érdekli, hogy közben tönkrevágja a bolygót; b) talán érdekli, de cselekvés helyett inkább a kényelmesebb struccpolitikát választja.
Ha a magyaroknak történetesen mázlijuk volna, és a szóban forgó földönkívüli épp egy lelkiismeretes muki lenne, akkor biztosan jó munkát akarna végezni, és nem érné be ennyivel. Nem ülne vissza a lokátorok alacsony száma miatt észrevétlenül maradt csészealjba, hogy hazarepüljön jelentést tenni, hanem tovább kutakodna. Mondjuk, eszébe jutna, hogy megkérdezze a gyerekeket " akik ugye a jövő felnőttei, meg minden " arról, mit is gondolnak ők a környezet pusztulásáról vagy a hulladékképződés megelőzéséről. Ha ezt tenné, teljesebb képet kapna arról, van-e még valamiféle esélye ennek a kék és zöld megannyi árnyalatát produkáló gömbölyűségnek arra, hogy továbbra is a Világegyetem egyik utánozhatatlan színfoltja maradjon.
Hogy megkönnyítsük az esetlegesen hazánkba látogató űrtárs dolgát, ötletbörze pályázatot hirdettünk a papír-takarékosság jegyében. Az alábbiakban gyerekek írnak arról, mit is gondolnak a fakivágásról, papírgyártásról, hulladékról, megelőzésről. És ha mégsem száll le mostanában az a bizonyos UFO, akkor a következő sorokat ajánljuk olvasásra azoknak, akik a cikk elején említett a) esetleg b) kategóriákba sorolják magukat, továbbá a mindenkori " de a környezetvédelem iránt esetenként nem túl elkötelezettnek tűnő " döntéshozók figyelmébe.
A háztartási hulladékok témaköre lassan nálunk is " miként tőlünk nyugatabbra " a hazai iskolai környezeti nevelés egyik legjelentősebb tevékenységi területévé válik.