Mutasd meg mit teszel a Földért! Rajzolj, alkoss, építs, készíts/szerkessz videót, képet, az eredményt fotózd vagy videózd le, és küldd el a Cibi-nek, a sokszor használható, környezetbarát és élelmiszerbiztos szendvicscsomagolók gyártójának.
A műanyag csomagolóanyagok felhasználása globálisan egyre csak nő, amely egyre több környezeti és humánegészségügyi problémát idéz elő. 2015-ben az éves műanyagtermelés több mint 380 millió tonna (!!!) volt, ennek 40%-a műanyag csomagolás, ebből is kifejezetten élelmiszercsomagolás.
A műanyag csomagolások számos kártékony kémiai anyag forrásául szolgálhatnak mind a vásárlók, mind a velük kapcsolatos munkát végző dolgozók számára. A csomagolásokban található kémiai anyagok bejuthatnak az ételekbe, továbbá a gyártás, a használat, a hulladékkezelés valamint az újrahasznosítás során a környezetbe is. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy tudjuk, mely kémiai anyagok találhatók meg a műanyag csomagolásokban, illetve, hogy ezek közül mely adalékanyagok jelentenek tényleges kockázatot. Fontos emellett, hogy azokat az anyagokat, amelyek károsak vagy veszélyesek, más, biztonságosabb anyagokra cseréljük a gyártási folyamat során.
Alulírott nemzeti, regionális és nemzetközi civil szervezetek, továbbá országok alulról szerveződő és közösségi csoportja, aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a multilaterális fejlesztési bankok (MDB) támogatják a hulladékégetőket, beleértve az úgynevezett energetikai hasznosító műveket is. Fenntartjuk véleményünket, hogy a hulladékégetők technológiájuktól függetlenül részei annak a megbukott rendszernek, amely rossz vágányra tereli a bolygónkat és a társadalmunkat.
Dániában született egy törvényjavaslat, amely előírná, hogy az élelmiszereken jelölni kell, azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A környezetvédelmi miniszter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását.
Dobd ki a szemetest! Ez a címe Tóth Andi új könyvének, a Háztartásom hulladék nélkül háziasszonyának, amellyel segítséget kaphatunk hulladéktermelésünk csökkentésére.
Beszélgetés elektronikai eszközeink környezeti és szociális hatásairól, azok mérséklésének lehetőségeiről. Hongkongi vendég: Pak Kin Wan** (Labour Education and Service Network), mesél a kínai összeszerelő üzemekben uralkodó körülményekről.
Az elektronikai ipar környezeti terhe már meghaladja a repülését. A mobiltelefonokhoz, számítógépekhez szükséges konfliktusos ásványok, a bányászathoz kapcsolódó fegyveres harcok, természetpusztítás, a gyárakban dolgozó munkások mostoha körülményei, az internetes adatok továbbításához és tárolásához szükséges jelentős energiafelhasználás, az újrahasznosítás megoldatlan helyzete csak példák az elektronikai eszközeink életciklusának negatív hatásaira. A szervezők, az Egyetemi Zöld Kör, Fenntarthatóság Felé Egyesület minden érdeklődőt szeretettel vár!
2020-tól fogva betiltják a naptejek és egyéb UV-szűrős kozmetikai készítmények használatát a Fülöp-szigetektől keletre fekvő, 20 ezer lakosú Palau szigetállamban. Az intézkedés oka, hogy a naptejekben található vegyi anyagok egy része károsítja a korallokat, illetve veszélyes a halakra, a hínárokra és a tengeri sünökre is. A tilalom egy sor naptejösszetevőre vonatkozik, és a gyártást, az importot, illetve az árusítást is magában foglalja.
"A nagyvilágban évente mintegy egymillió tonna efféle melléktermék keletkezik, Izraelben mintegy harmincezer tonna. Elégetése környezetszennyező füstöt okoz, természetes trágyaként alkalmazása viszont rengeteg gonddal jár, mert ehhez komplikált és drága eljárásokkal elő kell készíteni. Biztos komoly felkészültséggel, tudással sikerült megalkotniuk a bogyóbenzint, de ezzel a projekttel is az a baj, mint mindegy ilyen hasonló, világmegváltónak hirdetett eljárással. NEM LESZ BELŐLE SEMMI!
A WWF Élő bolygó jelentésből kiderült, hogy a természet nyújtotta „szolgáltatások” értéke évente 125 billió amerikai dollár, és ma már a Földnek csupán a negyede mentesül az emberi tevékenység alól.