Évek múlva mászhatatlanná válhat az Everest
A 24.hu újságírója Mariusz Potocki gleccserkutatóval beszélgetett arról, hogy mi lesz a bolygó legnagyobb hegyeivel, és hogyan hat a klímaváltozás azokra a gleccserekre, amiktől egész nagyvárosok függenek.
A bolygó legmagasabb hegye, a Mount Everest évente megközelítőleg 800 kalandvágyó hegymászót vonz magához, akik megpróbálják meghódítani a csúcsot. A feladat veszélyes, még úgy is, hogy a hegymászó felszerelések egyre korszerűbbek, a mászók pedig egyre felkészültebbek – a jövőben, ráadásul a nem is a túl távoli jövőben viszont egy újabb veszély leselkedik a mászókra, ez pedig a klímaváltozás okozta gleccserolvadás.
A közelmultban egy nemzetközi multidiszciplináris kutatócsapat azért utazott a nepáli Khumbu-völgybe, hogy felállítsanak egy időjárásfigyelő állomást, és mintát vegyenek a jégből, aminek segítségével ki tudják deríteni, hogy nézett ki az Everesten a klíma évezredekkel ezelőtt, illetve szerették volna megfigyelni, hogy milyen hatása van a klímaváltozásnak az Everestre.
Mariusz Potocki, elmondta, hogy Dolgozott már az Andokban, a Kilimandzsárón, és a Himalájában is máshol, látni az elmúlt néhány évtized drámai változásait, leginkább a gleccsereken. Ráadásul ahogy fogy a hó a gleccserek felszínéről, úgy a sötét felszín több sugárzást nyel el a napból, ami felgyorsítja a melegedést.
Nemcsak a mászóknak problémás, ha az Everest és a többi nagy hegy gleccserei instabillá válnak, és visszahúzódnak: egész közösségek élnek az ilyen gleccserek víztartalékából.
Rengeteg nagyváros vízellátása függ a gleccserektől, Santiago, Chile fővárosa jó példa erre.
Az Everest minden jel szerint inkább a melegedő területek közé tartozik: szakértők azt mondják, hogy hamarosan lehetetlen lesz megmászni a hegyet, illetve, ha nem is lehetetlen, még a mostaninál is életveszélyesebb. A klímaváltozás hatására a gleccserek egy részének mozgása drámaian felgyorsul, instabillá válik.
„Szerintem leginkább arra van szükség, hogy oktassuk az embereket, hogy megértsék, miképp működik a környezetünk. Ne csak egy hónapra figyeljenek arra, hogy ne használjanak műanyagot, ne kiragadjuk az egészet a kontextusából, hanem értessük meg az emberekkel, mit miért kell csinálniuk. Ehhez pedig az oktatás, az információátadás a legfontosabb” – mondta Potocki.
Néhány évvel ezelőtt például az Everestről is érkeztek a hírek, hogy embertelen mennyiségű szemetet hagynak maguk mögött a mászók, Potocki szerint azonban már most érezni a javulást.
„Az elmúlt években sokszor megvitatták, hogyan lehetne az emberi hatást mérsékelni a hegyen. Beszélgettem mászókkal, akik azt mondták, hogy már egy-két év alatt is nagyon sokat javult a helyzet. Ráadásul a serpákat is ösztönzik: a lehozott szemét kilójáért pénzt kapnak, ahogyan az oxigénpalackokért is, amiket aztán újra tudnak használni később, újabb mászások során” – mondta a kutató.
A teljes cikket a 24.hu-n olvashatjátok.
