Komposztálás

Az ózonrétegtől a világtakarításig

 

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szeptember 16-23. között idén második alkalommal rendezte meg környezetvédelmi akcióhetét, amely a tavalyihoz hasonló utcai felvilágosító kampányt jelentett városunkban. Idén - bővítve a programhetet - felajánlottuk környezetvédelmi elõadásainkat oktatási intézmények részére ózonvédelem, hulladék és komposztálás témakörökben. Esztergom hét általános iskoláját kerestük meg levelünkkel, elsősorban a felső tagozatos korosztályt megcélozva. Három iskola jelentkezett a programra, amelyekben összesen tíz osztály számára tartottunk előadásokat.

Gyorsfénykép az Alföldről

Mintegy fél éve lakom a "nagy magyar pusztaságon". Kiskunhalas lett a lakhelyem, s a pesti forgatagból kifejezetten nyugalmas helyre érkeztünk a családommal. Biológia tanár lévén, igyekszem nyitott szemmel járni, így máris sok mindent sikerült felderítenem környezetvédelmi szempontból is.

Szemét ügyek Svájcban

Az Öko-fórum Alapítvány és a svájci OeHH által közösen szervezett, igencsak emlékezetesre sikeredett tanulmányút során, az irigylésre méltó komposztálási rendszereken túl (lásd KukaBúvár 2004. õsz), láttunk azért mást is Svájcban. A helyi hulladékgazdálkodás jellegzetességeit többek közt hulladékégetõben, hulladékudvarban, utcai gyûjtõpontoknál, civil környezetvédõ szervezetnél, boltokban és szelektív gyûjtési programban részt vevõ háztartásoknál tett látogatások során térképezhettük fel.

Ahogy a hollandok csinálják

Lapunk idei elsõ számában írtam arról, hogy milyen erõfeszítéseket tesz egy átlagos hollandiai város, Wageningen a hulladék-megelõzés terén, s hogyan épül fel a szelektív gyûjtés rendszere. Lássuk, hová is kerülnek a fegyelmezetten elkülönített és a hulladékudvarba szállított, jobb sorsra érdemes erõforrások, nyersanyagok!

Egy(-két) amerikai háztartás

Alkalmam volt közvetve és személyesen is megismerni jónéhány átlagosnak mondható háztartást New York államban. A tapasztaltakat az alábbi néhány sorban szeretném megosztani a KukaBúvár olvasóival. Az egyszerûség -- és a szûk terjedelem miatt -- a témához társítható kulcsszavak köré csoportosítom az érdekességeket, a teljesség igénye nélkül. Elnézést kérek elõre is, hogy inkább a negatívumokat sorolom, mint az elvétve talált követendõ példákat, de a hazai életszínvonal növekedésével (?) jó lenne elkerülni azokat a hibákat, amilyenekben a legnagyobb fogyasztói társadalom polgárai élnek. Szerencsére a háztartások terén mi sokkal jobban állunk, ami persze nem annyira a környezettudatosságunkból fakad, inkább a szerényebb anyagi lehetõségeinkbõl.

A fenntartható jövő felé

Az ember alapvetõen úgy kerül Dániába, hogy odaszületik. Ezenkívül leginkább bevándorol, mert tudja, hogy itt a mássággal szembeni ultratoleráns bánásmódban részesül. Az egyszerû kelet-európai pedig szövetkezik a helyi zöld erõvel, és szakmai útra ruccan ki, tanulni a nyugati jólétbe erõsen gyökeret eresztett környezetvédõ szemlélet gyakorlati példáiból. A gasztronómiát tekintve azonban ne legyenek illúzióink, a dánok nemzeti étele: a vajas kenyér.

Bál után

Farkasréten hagyományos Katalin bált rendeztek. Minthogy a plébánia fiataljaira volt bízva a szervezés, így nekünk is volt némi lehetõségünk környezeti szempontból beleszólni egyes dolgokba.

Oldalak