Komposztálás

Európai referenciaüzemként mutatták be Portóban a Lipor nevű cég vadonatúj komposzttelepét. Hihetetlen méretek, meghökkentő csúcstechnológia, szédítő külsőségek. Amíg nálunk csúcsmodern szemétlerakókat avatnak, ott elképesztő mennyiségű uniós pénz befektetésével komposztáló technológiákat. A hangsúly a csúcson, az avatáson és a pénzen van.

Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.

2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is.  A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.

A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.

Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.

Talán nem tudja minden KukaBúvár olvasó, hogy a HuMuSz székhelye – a HuMuSz Ház – egy kis földszintes, kertes ház Újbudán. Egy volt óvoda a Karinthy út és a Budafoki út között, lakótelepi panellakások karéjában. Mint egy barátságos menedékház a zord hegyek között.

Igen, sajnos szemetet még a környezettudatosnak tekintett svájciak is termelnek. Nem is keveset. Csak a hazai viszonyokhoz képest kicsit jobban alájuk van szervezve a szelektív gyûjtés – külföldiként is jól el lehet igazodni abban, hogy mikor, hol, milyen szemetet és hová.