A csomagoló-lobbi a termékdíj-tervezetről
A vezető csomagolóipari lobbi az európai elnökség kapcsán nyilatkozott az új termékdíj-tervezetről, mely szerint Magyarország lenne az első olyan EU tagállam, ahol az újrahasznosítással foglalkozó koordináció állami kézben lenne.
A magyar kormány jelezte, hogy az országban működő zöld pont (koordinációs) rendszert megszünteti, és helyette állami rendszert vezet be, amelyet a megemelt termékdíjakból finanszíroz majd. A jelenleg érvényes szabályozás értelmében a gyártók kötelesek termékdíjat fizetni, de a koordináló szervezetekben való részvétellel mentesség kapható.
Ahogy korábban már olvasható volt a humusz.hu-n ezt a mentességet szüntetnék most meg, és egyes csomagolóanyag-tipusokra (pl. az italok műanyag és alumínium csomagolására) magasabb terheket vetnének ki. A kormány a jelentések szerint arról tájékoztatta a hazai újrahasznosítási ágazatot, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony.
A koordináló szervezeti tagságot jelző "zöld pont" szimbólum.
Az Europen csomagolóipari lobbi csoport rámutatott, hogy a rendszer teljesítette a magyar és az európai szabályozásban lefektetett újrahasznosítási célkitűzéseket. Hozzátette azt is, hogy az államosítás jelentősen megnövelné az ágazat költségeit, hiszen a csomagolási adó kulcsa emelkedne.
Az Europen magyarországi tagjai szerint további illetékeket vezetnének be az egyszer használatos csomagolás után, ami a helyi, újrafelhasználható csomagolóanyagokat biztosító vállalatok számára előnyt jelentene, az importőröket azonban hátrányosan érintené, és ez sértheti az EU egységes piaci szabályozását, állítja az Europen. Amennyiben a tervek megvalósulnak, Magyarország lesz az első Európai Uniós tagállam, ahol állami csomagolóanyag-újrahasznosítási rendszer működik.
Azonban a kérdés nem egyszerű piaci-ipari probléma, sokkal tágabb annál. Felmerül, hogy míg a hulladékgazdálkodás magasabb szintű szabályozásában elsődleges helyen áll a lokalitás elve, mégis nagy távolságokra exportáljuk-importáljuk a különgyűjtött PET-palackokat és alu-dobozokat. A hulladékból – a szabályozás számára – sajnos nem a reanyag gyárakban válik először termék, hanem a másodnyersanyag piacon és a teherautókon. A szelektíven gyűjtött hulladék pedig hiába másodnyersanyag, a szállításával ugyanúgy üzemanyagot égetünk el és üvegházgázokat bocsájtunk ki, arról nem is beszélve, hogy külföldi feldolgozása hazai munkahelyet nem teremt...
A hulladékmegelőzés kulcsa pedig (az intenzív és folyamatos szemléletformálás és tájékoztatás mellett) éppen abban rejlik, hogy a termékek között piaci szabályzókkal különbséget teszünk: vagyis esetünkben ami nagy mennyiségű és problémás hulladék keletkezésével jár, azt „adóval”, termékdíjjal megdrágítjuk, ezzel eltolva a keresletet olyan csomagolású termékek felé, amelyeket pl. többször lehet használni, visszaválthatóak. Ezzel nem csak a lerakóknak nyerhetünk pár plusz évet, de a nyersanyagkészleteket is kímélhetjük.
Ahhoz, hogy az új rendszer valóban sikeres legyen, az is szükséges, hogy az így befolyó pénzek ne közvetlenül az államkincstárba vándoroljanak, hanem a környezetvédelmi tárcánál maradjanak és lehetőleg hulladékmegelőzési, szemléletformáló projekteket finanszírozzanak transzparens, átlátható módon.
