Nulla Hulladék Hálózat
Legutóbbi számunkban már írtunk róla, hogy informális hulladékos hálózat alakításába kezdtünk. Első körben civil szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, mostantól önkormányzatok jelentkezését is várjuk. A hálózatnak jelenleg kb. 30 civil szervezet a tagja. Közülük most kettőt mutatunk be röviden.
Csóri Alkotó Közösség(CSAK)
A Csóri Alkotó Közösség 2008 januárjában kezdte meg hivatalosan is működését. Feladatunknak tekintjük a település környezetének védelmét, a lakosság számára szükséges információk áramoltatását, valamint programok szervezését. Tagjaink jelentős része már máshol és máskor részt vett környezettudatos programok megvalósításában, így aztán tapasztalatban és akaratban nincs hiány. Eddigi legnagyobb fegyvertényünk a várpalotai égetőművel kapcsolatos fórum megszervezése volt. A tagság évente egyszer segít az illegális hulladéklerakók felszámolásában (a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesülettel közösen) és a lomtalanítások utáni szelektálásban (ld.Szedd magad! 38. oldal). Támogatjuk községünk csatornázását, egy hosszú távú zöld koncepció kidolgozását, valamint a közparkok megszépítését. Csór két fontos tájelem (Bakony, Sárrét) között fekszik, ami nem hétköznapi feladatokat tesz a vállunkra. Mivel kiemelt vízbázison fekszünk, ezért a vízvédelem elsődleges célkitűzésünk.
Jelenleg egy Állampolgári Tanács megszervezésén dolgozunka HuMuSz-szal és a Cromo Alapítvánnyal közösen. Ennek fő kérdései a következők lesznek: Hogyan tudnánk csökkenteni a hulladékkal kapcsolatos költségeinket? Mit tehetnek Csór lakosai a tiszta környezetért? A Tanácson a téma iránt érdeklődő csóri lakosok, valamint a polgármesteri hivatal képviselője vesz részt, és egynapos közös gondolkodást követően javaslatokat fogalmaznak meg a fenti kérdésekkel kapcsolatban. A Tanács munkáját segíti annak a kérdőívnek a kiértékelése, amely a lakosság hulladékkal kapcsolatos ismereteit kívánta felmérni. (Összesen 77 fővel készítettünk interjút; Csór lakossága 1850 fő.)
A közeljövőben segíteni fogjuk az önkormányzatot a Virágos Magyarországért 2009 versenyben és a település parkosításában is.
Csete Krisztián
Tatabányai Klímakör
Amikor Tatabánya csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, a város önkormányzata a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének éghajlatváltozással foglalkozó kutatóműhelyét kérte fel egy helyi klímastratégia megalkotására. A stratégiát készítő Antal Z. László és Takács-Sánta András a helyi emberek segítségét kérte ebben a munkában. A város aktív polgáraiból meg is szerveződött a „klímakör” nevű csoport. Minden érdeklődő elmondhatta saját ötleteit, gondolatait, javaslatait és észrevételeit. Ezek közül több be is épült a klímastratégiába. Világossá vált, hogy a későbbi eredményesség csak a város lakóival, a közülük kikerülő elkötelezett támogatókkal együtt lehetséges, hiszen e nélkül a támogatói bázis nélkül a cselekvési tervek könnyen a hivatal keretein belül maradhatnak.
Tudjuk, hogy csak úgy lehetünk eredményesek, ha sikerül a városban a lakosság (civil egyesületek), a várost irányító hivatalés a városban működő szolgáltatók(vállalkozások) ipari üzemekés kereskedelmi egységek érdekeit közös nevezőre hozni, majd egy hatékony együttműködésben egyesíteni. Erre csak úgy van lehetőség, ha az itt élő emberek közül többségben lesznek azok, akik hajlandóak felismerni a ránk leselkedő veszélyeket, és hajlandóak konkrét lépéseket tenni, bizonyos szintű áldozatot hozni, akár saját kényelmük részleges feladása árán is. Megpróbálunk úgy élni családjainkkal, hogy a klímaváltozást okozó negatív hatásokat, a pazarlást teljesen kiküszöböljük életünkből. A jó tapasztalatokat, az újonnan megszerzett információkat igyekszünk egymással és akörnyezetünkben élőkkel megosztani. Ki-ki a munkahelyén is népszerűsíti a lehetőségeket, de voltak már városi rendezvények is, amelyeken jelen voltunk, és az érdeklődőknek bemutatkoztunk. Iskolai programot is indítottunk.
Horváth Csongor
