Békamentés, szemétmentesítés Farmoson
Hogy mire képes az összefogás, ha a környezetünkről van szó?! Egy nap alatt 9350 békát mentettünk meg a biztos haláltól. Ráadásul a műút árokpartja és a környező kis erdő is megtisztult 8-9 nagy zsák szeméttől.
Keleti-pályaudvar, március 7-e reggel 7 óra. Gyors jegyvétel, aztán irány a Farmos felé tartó vonat. Hogy miért is? A tavasz idén is előcsalta a barna ásóbékákat föld alatti telelő helyükről, és most nagy csapatokban indulnak szaporodó területükre, a farmosi Nagy-nádas felé. A természetvédők immáron ötödik éve terelő kerítést állítanak fel a vándorlási útvonalat keresztező 311-es műút mentén: a békákat összegyűjtik, hogy a tömeges gázolástól megóvják őket. Nagyjából 1 óra zötykölődés után megérkezünk Farmosra, jobban mondva a vasútállomásra, ahol már többen várakoznak. Ahogy elnéztem, többen is jöttünk Pestről, de a helyi lakosok is szép számban képviseltették magukat. Szombat lévén igen meglepődtem, amikor egy komplett általános iskolai osztállyal találtam szemben magam. Ők is segíteni jöttek, persze a békák és a természet védelmén kívül jelentősen motiválhatta őket a beígért jobb osztályzat is, amit a tanító néni ajánlott nekik - azt sajnos nem sikerült kideríteni, milyen tantárgyból.
Akcióban
Miután szusszantunk egyet, megkaptuk az eligazítást a Duna-Ipoly Nemzeti Park két munkatársától. A gyerekek kaptak kukászacskókat, láthatósági mellényt és kesztyűt, majd két önkéntes felnőttel elindultak, hogy a műút menti részekről összeszedjék a szemetet, amit az autókból a kedves autóvezetők kihajigáltak. Mi pedig elindultunk, hogy idén is felállítsuk a békamentő kerítést. Hogy mi is ez? Egy-egy nagyobb építkezésnél láthatunk szitaszerű anyagra nyomtatott reklámokat. Ezeket egy építési vállalkozó felajánlotta a nemzeti parknak, amit felvagdostak, léchez erősítettek és már menthetjük is a békákat. Az eddigi barna fóliás megoldásnálmindenféleképpen tartósabbnaktűnik. Az önkéntesek kezdeti létszáma idő közben gyarapodni kezdett. Sok család jött ki biciklivel, és míg a családfő ásta az árkot, a gyerekek és az anyukák lelkesen állítottáka kerítést. Igen jelentős helyi összefogásnak lehettünk tanúi, ami számomra azért is volt meglepő, mert igen ritkán látok ilyet. Munka közben a nemzeti park és a Tápió Környezetvédelmi Egyesület munkatársai teát, szendvicset és vizet osztogattak, majd délután a felnőtteknek forralt borral a gyerekeknek pedig csokival köszönték meg a segítséget.
Lázár Hajni
2006-ban 35.000, 2007-ben 15.356, 2008-ban pedig 61.080 jogilag védett, de egyébként védtelen jószágot mentettek meg az ország, sőt a világ minden részéről érkező önkéntesek segítségével! A munkát évek óta a helyi természetvédő szervezetek, önkéntesek, iskolás diákok végzik több héten át, amíg a vándorlási időszak befejeződik. További info: |