Törökország: A műanyagok újrahasznosítása károsítja az egészséget és a környezetet

Az „Olyan, mintha megmérgeznének minket: A műanyag-újrahasznosítás egészségügyi hatásai Törökországban” című 88 oldalas jelentés azt vázolja, hogy a török kormány válasza nem elég hatékony a műanyag-újrafeldolgozás egészségre és környezetre káros következményeire. Az újrahasznosítás során kibocsátott légszennyező anyagok és méreganyagok hatással vannak a dolgozókra, köztük a gyerekekre, valamint az újrahasznosító létesítmények közelében élőkre.

A kormány elmulasztja betartatni azokat a törvényeket és előírásokat, amelyek szigorú engedélyezést, valamint az újrahasznosító létesítmények és a foglalkozás-egészségügy rendszeres és alapos ellenőrzését írják elő, ami nagymértékben súlyosbítja e létesítmények egészségre és környezetre gyakorolt hatásait. Az Európai Unióból behozott műanyaghulladék jelentősen hozzájárul ezekhez a visszaélésekhez.

„Törökország rendelkezik az emberek és a környezet védelmét szolgáló szabályozásokkal, de a végrehajtás hiánya növeli az emberek súlyos, élethosszig tartó egészségi állapotának kockázatát”

– mondta Krista Shennum, a Human Rights Watch környezetvédelmi és emberi jogi részlegének munkatársa.

"Törökország kormányának többet kell tennie annak érdekében, hogy megvédje az embereket a mérgező műanyagok újrahasznosításának hatásaitól."

A Human Rights Watch 64 emberrel készített interjút; köztük 26-tal, akik jelenleg műanyag-újrahasznosító létesítményekben dolgoznak vagy dolgoztak korábban Isztambulban és Adanában, és 21-gyel, akik műanyag-újrahasznosító létesítmények közelében élnek. A dolgozók közül öten még gyerekek voltak az interjú időpontjában, négy megkérdezett felnőtt pedig gyerekkorában kezdett dolgozni műanyag-újrahasznosító üzemben.

A dolgozók és a szomszédos települések lakói légúti problémákról, súlyos fejfájásról, bőrbetegségekről, védőfelszerelések hiányáról és foglalkozási megbetegedések esetében semmilyen vagy nagyon kevés orvosi kezeléséhez való hozzáférési lehetőségről számoltak be. A Human Rights Watch által meglátogatott létesítmények közül sok veszélyesen közel helyezkedett el lakott részekhez, megsértve a török törvényeket és környezetvédelmi előírásokat.

Az újrahasznosítás alatt a műanyag hulladékot felaprítják, megmossák, magas hőmérsékleten megolvasztják, majd pelletté alakítják. Ez a folyamat levegőszennyező anyagokat és méreganyagokat bocsát ki, amelyek megfelelő védelem nélkül hozzájárulhatnak rövidtávú egészségügyi problémákhoz, beleértve az asztmát, a légzési nehézségeket és a szemirritációt. A tudósok ezen toxinoknak való kitettséget a rák, a neurológiai következmények és a reproduktív rendszer károsodásának fokozott kockázatával is összefüggésbe hozzák. Ezenkívül a műanyagok fosszilis tüzelőanyagokból és mérgező adalékanyagokból készülnek, és jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, ami hozzájárul az éghajlati válsághoz.

Amióta a kínai kormány 2018-ban betiltotta a műanyaghulladék importálását, a centrumországok igyekeznek új rendeltetési helyet találni műanyaghulladékuknak. Földrajzi közelsége, az Európai Unióval fennálló erős kereskedelmi kapcsolatai, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagsági státusza miatt Törökország az EU műanyaghulladékának elsődleges úticéljává vált; 2020-ban és 2021-ben az EU műanyaghulladék-exportjának közel 50%-át ők fogadták be. 

Az újrahasznosító létesítmények sok dolgozója Törökország legsebezhetőbb rétegeiből származik; köztük gyerekek, menekültek és okmányokkal nem rendelkező migránsok. Egyes munkavállalók, köztük az okmányokkal nem rendelkező migránsok, azt mondták, nem férnek hozzá egészségügyi szolgáltatásokhoz, ha megbetegednek vagy megsérülnek a munkahelyükön. Az állásuk elvesztésétől való félelem miatt a munkavállalók óvakodnak attól, hogy a káros munkakörülményeket a munkáltatónak jelezzék, beleértve az védőfelszerelések nélküli munkavégzést. 

A Human Rights Watch azt találta, hogy gyerekek is dolgoznak a törökországi műanyag-újrafeldolgozó létesítményekben, noha a török törvények tiltják számukra, hogy ilyen veszélyes körülmények között dolgozzanak, mivel a szennyezésnek és méreganyagoknak való kitettség különösen káros az ő egészségükre.

"Van egy hatalmas nagy bogrács, abban főzik az anyagot, folyamatosan vizet adnak hozzá, ami gőz formájában jön vissza"

– mondta egy 20 éves adanai hulladékgyűjtő, aki gyerekkorában egy műanyag-újrahasznosító központban dolgozott.

„Amikor belélegeztem, olyan érzésem volt, mintha a tüdőm összeszorult volna és nyomás alatt lenne… Két hónapja abbahagytam a munkát, de még mindig légzési problémáim vannak.”

A szomszédos települések lakói elmondták, hogy az intenzív szagok és a műanyag-újrahasznosításból származó környezetszennyezés megakadályozza őket abban, hogy aludjanak, kinyithassák az ablakaikat és a szabadban töltsék a szabadidejüket.

„A 27 éves nővérem vastagbélrákban halt meg, ez 10 éve volt”

– mondta egy 35 éves férfi, akinek családja évtizedekig élt újrahasznosító létesítmények közelében. Úgy véli, hogy az élet az újrahasznosító létesítmények közelében négy rokona halálát okozta.

„A bátyám 34 évesen halt meg tüdőrákban négy éve. Szerintem ez az újrahasznosító üzemek hatása.”

A Human Rights Watch megállapította, hogy a munkavállalók és a közeli lakosok nem kapnak alapvető információkat a környezetükben lévő toxinok szintjéről, a mérgező expozícióból eredő kockázatokról vagy a kockázatok minimalizálásának módjairól, annak ellenére, hogy a törvény előírja a török hatóságoknak és a munkáltatóknak, hogy figyeljék a körülményeket és osszák meg ezeket az információkat.

Ugyan a műanyag-újrahasznosító létesítményeknek kötelező engedélyt szerezniük az illetékes hatóságoktól, nem világos, hogy pontosan hányan felelnek meg ennek a követelménynek, és hányan működnek engedély nélkül. Az engedélyek megkövetelik az egészségügyi kockázatokat korlátozó környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi szabványok betartását. Az engedéllyel rendelkező létesítmények esetében a környezetvédelmi, foglalkozás-egészségügyi és munkaügyi ellenőrzések gyakran nem vizsgálják megfelelően a környezeti és egészségügyi feltételeket.

A Human Rights Watch levelet írt Törökország kulcsfontosságú minisztériumainak és önkormányzatainak, hogy megosszák a kutatásuk kezdeti eredményeit, és információkat kérjenek a műanyag-újrahasznosító létesítményekről, a levegőminőségi adatokról, a vizsgálati jelentésekről, a mérgező expozícióval kapcsolatos megbetegedések arányáról, a műanyaghulladék-behozatali adatokról és a gyermekmunkáról. Egyes esetekben a Human Rights Watch nem kapott választ. Más esetekben a kapott válaszok hiányosak voltak, és nem adtak választ a feltett kérdésekre. A Környezetvédelmi, Urbanizációs és Klímaváltozási Minisztérium például azt közölte, hogy 2018 óta több ezer ellenőrzést hajtott végre hulladékártalmatlanító és -újrahasznosító létesítményekben, és bírságoltak és zártak be engedély nélküli létesítményeket. Ennek ellenére a minisztérium nem közölt konkrét adatokat a műanyag-újrahasznosító létesítményekről, és a Human Rights Watch jelentésének megállapításai azt mutatják, hogy határozottabb lépésekre van szükség az egészséghez való jog általános megsértésének kezelésére.

A Human Rights Watch szerint a Török Környezetvédelmi, Urbanizációs és Éghajlatváltozási Minisztériumnak független és alapos ellenőrzéseket kell végeznie az újrahasznosító létesítményekben, hogy megbizonyosodjon a környezetvédelmi előírások betartásáról, valamint a levegőszennyezés és a toxinexpozíció kockázatairól szóló információk elérhetővé tétele érdekében. A Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztériumnak érvényesítenie kell Törökországban a gyermekmunka tilalmát a veszélyes munkahelyeken, beleértve a műanyag-újrahasznosító létesítményeket is.

A műanyaghulladékot exportáló országoknak, beleértve az EU-t is, lépéseket kell tenniük műanyaghulladékuk hatékonyabb helyi kezelése érdekében, ahelyett, hogy olyan országokba szállítanák el hulladékaikat, ahol a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozások gyengék vagy nem megfelelőek. A török kormánynak vissza kellene állítania az újrahasznosítás céljából importált műanyaghulladék tilalmát, amelyet 2021 júliusában bevezetett, de gyorsan fel is oldott.

„Európa leggazdagabb országai Törökországba küldik a szemetüket, és Törökország legsebezhetőbb közösségeit, köztük a gyerekeket, a menekülteket és a migránsokat súlyos környezeti és egészségügyi kockázatoknak teszik ki”

– mondta Shennum.

„Az EU-nak és az egyes műanyagexportáló országoknak felelősséget kell vállalniuk saját műanyaghulladékaikért, véget kell vetniük a műanyagexportnak Törökországba, és csökkenteni kell az általuk gyártott és fogyasztott műanyag mennyiségét.”

Fordította: Jakab Roberta

Forrás: hrw.org