Szemétkáosz - a Humusz álláspontja
A Zöld Híd Kft-től átvette a szemétszállítást a katasztrófavédelem, miután a hulladékos cég kijelentette, nem tudja tovább elvégezni feladatát. Közben Budapesten is akadozik a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítása. Mi történik mostanában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással?
Ha a probléma forrását akarjuk megérteni, akkor vissza kell mennünk az időben 2016-ig, ugyanis akkor lépett életbe az a törvénymódosítás, ami életre hívta azt a rendszert, melynek köszönhetően a közszolgáltatási díjak beszedésére, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv elkészítésére létrejött egy ún. Koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. A célja a módosításnak az volt, hogy országos szinten egységes legyen a hulladékgazdálkodás, ugyanannyi szemétdíjért, ugyanaz a szolgáltatás legyen elérhető, és a stratégiai tervezés központilag történjen. Ez viszont a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok kezei közül kikerültek a közszolgáltatók, a szerződéseket az NHKV köti a közszolgáltatókkal, a szolgáltatók elvégzik a munkát, viszont nem számlázhatnak, azt az NHKV teszi, és utólag, valahogyan, valamennyit visszaoszt. A Humusz már az elején jelezte ellenérzéseit a rendszerrel kapcsolatban a döntéshozók felé, sajnos sok esetben a félelmeink beigazolódtak.
A rendszer megalakulása óta rengeteg fennakadással küzd, nem működött sokáig a számlázási rendszer, a lakosok egyáltalán nem, vagy nagy késésekkel kaptak csak számlát. A közszolgáltatók részéről pedig a fő probléma az, hogy a visszaosztások nem működnek olyan olajozottan, mint kellene. A Zöld Híd Kft. jelenleg az egyetlen szolgáltató, amelyik a sajtó felé is aktívan kommunikálja a fennakadásodak és a pénzhiányokat, de az FKF Zrt-nek is 13 milliárd forinttal lóg az NHKV. Azt pedig talán nem kell taglalni, hogy mennyire nehéz megfelelő munkát végezni pénz hiányában.
A fennakadásokat már a lakosság is egyre jobban érzékeli, nagyon sok panasz érkezik be nem csak a Humuszhoz, hanem az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához is. A jövő nemzedékek szószólójának a hetekben várható állásfoglalása a kialakult helyzettel kapcsolatban, szeptemberben műhelybeszélgetést is szervezett az érintettek (AJBH, közszolgáltatók, NHKV, Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Humusz) bevonásával.
Egy korábbi cikkben már kifejtettük, hogy milyen terhek érik a közszolgáltatókat. A helyzet azóta sem változott sokat, a kormányzat pedig sokadszor ismétli el, hogy a rezsicsökkentésből nem enged, holott ez sem szakmai, sem szemléletformálási szempontból nem megalapozott vagy jó. A valódi rezsicsökkentést a hulladékcsökkentés jelenti, a hulladékkezelés és környezetterhelés költségeit viszont meg kell fizetni. Sok példát látunk arra külföldi településeken, hogy a lakosság ösztönzésére súly alapú szemétdíjat vezetnek be, azaz mindenki annyit fizet, amennyi hulladékot termel. A szelektív olcsóbb vagy ingyenes, a vegyesért viszont sokat kell fizetni. Azonban nem látni azt, hogy a szelektívbe vegyes kerülne, vagy hogy lényegesen megnövekedett volna az illegális hulladéklerakatok száma. Már csak azért sem, mert komoly büntetés jár, ha nem megfelelően gyűjti a lakos a hulladékot, illetve minden ilyen programot komoly tájékoztatási és szemléletformálási kampány kíséri.
A másik sarkalatos pont a lerakási járulék, amely úgy ró terhet a közszolgáltatókra, hogy valójában nem ők a hulladéktermelők, azaz szennyezők. Így a járulék célja, azaz a hulladéktermelő ösztönzése a hulldékhierarchián való feljebb mozdulásra, nem történik meg, gyakorlatilag egy újabb adónemnek tekinthető. Amelyet ráadásul az egyik kalapból a másikba pakolnak át, mióta a közszolgáltatást központosították. Erre született megoldási javaslatként, hogy akkor a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás esetében kerüljön eltörlésre a járulék, ezzel csökkentve a közszolgáltatók terhein. Mondani sem kell, a lerakási járulék ezzel teljes mértékben értelmét vesztette.
Mire lehet számítani lakosként?
Amennyiben nem történik radikális változás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás terén, a helyzet csak romlani fog. Amiatt nem kell aggódni, hogy az utcák tele lesznek elvitetlen kommunális hulladékkal. Viszont leállhatnak egyéb szolgáltatások pl. szelektív hulladékbegyűjtés, zöldhulladék gyűjtés, lomtalanítás. A közszolgáltatók is kiszolgáltatott helyzetben vannak, és mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy minél gördülékenyebb legyen a hulladékelszállítás.
Mi mit tehetünk?
Ne felejtsük el, hogy a közszolgáltatók lényegében utánunk takarítják el a szemetünket. A legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik, így a kezelésével sem kell foglalkozni. És ide tartozik a szelektív hulladék is. A kialakult káosznak egy előnye van: szembesít minket azzal, hogy mennyi hulladékot is termelünk, és ez mekkora költségekkel jár.
