Szigetek a szigeten

- Hogy hová kerül a szemetünk?! - kerekedett el kisasszony szeme a turista-információban. Munkatársunk Horváthországban, Krk szigetén járt.
- Hogy hová kerül a szemetünk?! - kerekedett el kisasszony szeme a turista-információban. Munkatársunk Horváthországban, Krk szigetén járt.
A Máriahalmi Faluvédõ Egyesület és a helyi általános iskola szülõi munkaközössége az egyesület tavaly megrendezett hagyományteremtõ programjának sikerére alapozva ebben az évben is természetismereti tábort szervezett a múlt hét végén. A háromnapos tábor célja az volt, hogy a faluban élõ gyerekek figyelmét ráirányítsa a lakóhelyük közvetlen környezetében található természeti értékekre, illetve azok megóvásának szükségességére.
Volt, aki lángosért állt sorba, volt, aki kiállításról kiállításra bódorgott, volt, aki vásárfiát nézegetett – a HuMuSz önkéntesei viszont egészen speciális tevékenységi formát választottak maguknak.
Naponta egyszer ugyanis kukáztak. A Kapolcsi Völgyfesztivál ideje alatt – az elmúlt évekhez hasonlóan - ismét jelen volt a HuMuSz. Márta István fõrendezõ nyilatkozata szerint a "zöld aktivisták" mintegy 60-80 köbméternyi szelektív hulladékot gyûjtöttek össze.

Már az ötödik nyár, amikor a Hajógyári szigetet a kamaszok elõtt a kisebbek is igénybe és birtokba vehetik. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: játékok, bohócok, kézzel hajtható körhinta, lósimogató, élõzene, játszóház, kézmûveskedés. Tavaly még volt hulladékos játszóház - idénre ez elmaradt. De van persze más. Mi azért szeretünk oda járni. Csak hát persze nagyon-nagyon kell vigyázni. Tudósítónk eddig minden alkalommal részt vett a rendezvénysorozaton – mostanra rendkívül kifinomult túlélési stratégiákat dolgozott ki.
A Gyöngyösi út magasságában óriási lakótelep áll. A paneltömbök mellett elbaktatva, a sorok szélén végre rátalálok arra a 187 lakásos társasházra, ahol már ötödik éve folyik a háztartásokban és a belsõ udvar zöld felületén keletkezõ zöld hulladékok kerti komposztálása. Nem is kis sikerrel... Lugosi Bea írása. 
Egy ideje az a hír járja, hogy a Szobi Szörp Rt 0,5 literes visszaváltható üveges paradicsomleve megszûnik. Miután valószínûleg ez a hazai piac egyik leginkább környezet-és emberbarátabb terméke (csak paradicsom, cukor, só, semmi E-szám !!!), aggódva elkezdtem kutatni a boltok polcait. Többnyire legalul kellett keresni.
Idén tizennegyedszer volt VOLT – Sopron büszkesége, a fesztivál. Ötvenezer látogató a kánikulában, zene és zene, sör, bor, pálinka, barátságok, szerelmek, szakítások és kibékülések – és ami mögötte VOLT. Mármint környezetvédelmi szempontból. Munkatársunk hajlott kora ellenére a fesztiválon járt.
Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesõn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedûnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezetõ hazai sörgyár a piacon legjelentõsebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.

Miközben majd minden magyarországi hulladékégetõ nevéhez lakossági tiltakozó akciók és komoly környezeti kockázatok fûzõdnek, újabb nyolc nagy hulladékégetõ felépítésével számol a Környezetvédelmi Minisztérium. A sokat bírált Országos Hulladékgazdálkodási Terv, így fogalmaz: "nagyvárosok közelében megépíthetõ (...) legfeljebb 6 települési hulladékégetõ létesítése" a terv, amelyet további két veszélyes hulladékégetõ ötletével bõvít a dokumentum.
A helyzet azonban még ennél is rosszabb.

Túl vagyunk a naiv lelkesedés korszakán. Nem gondoljuk, hogy az Európai Unió irányelvei megoldást jelentenének a hulladékgazdálkodás súlyos problémáira. Ám ha követendõ példát találunk, szívesen adjuk közre.