Társasház? Nem kizáró ok...

A szóban forgó panellakásokból álló társasház egyik nagy előnye az épületekkel körbevett belső udvar, melynek számos jó oldalát élvezhetik a lakók. Van itt mini játszótér a kisebbeknek, közhasználatban lévő fűszernövény kert, aprócska veteményes, lakók által barkácsolt madáretetők, sok-sok fa, bokor, füves terület és egyre több virágos balkon. A csendes, viszonylag zárt belső udvar nagyszerű lehetőséget nyújt a helyi komposztálásra. A komposztálás felügyelője, gyakorlati vezetője Sas Ferencné - maga is a Berettyó utcai ház nyugdíjas lakója - lelkesen vezet körbe. A kert szépen gondozott, s a harsogó zöld fűvel övezett kert kellemes, nyugodt kis szigetet jelent az itt lakók számára. Büszkék is lehetnek rá...

Annak idején - 6 évvel ezelőtt - a lakók „környezeti nevelése” a szelektív gyűjtés társasházon belüli megszervezésével indult. Az egyik alagsori helységben mindenki elhelyezhette a háztartásában képződő üveg, papír, műanyag és alumínium hulladékokat, illetve a használt sütőolajat, melyek aztán rendszeresen elszállításra kerültek. A lakók hamar belejöttek a szelektálásba, így a rendszer jól működött – s működik azóta is. A kedvező hozzáállást látva, a közös képviselő és Sas Ferencné igyekeztek tovább fejleszteni a lehetőségeket, s – a szelektív gyűjtés részeként – egy évvel később hozzáfogtak a helyi komposztálás megvalósításához. Ebben segítségükre volt, hogy az is, hogy mindketten elvégezték az Öko-fórum Alapítvány komposztmester képzését.

A módszer lényegében nagyon egyszerű. Kezdetnek a lakókat lépcsőházakban kihelyezett plakáton tájékoztatták a komposztálás indításáról, illetve arról, milyen szerves hulladékok komposztálhatók. Ezt követően az udvaron felállították a megvásárolt 100x100x70 cm-es fa komposztkeretet, melybe azután bárki beledobhatta a vödörben, edényben lehozott szerves anyagokat. A keretet Sas Ferencné felügyeli, ő lényegében a komposzt „gazdája”: ha túl száraz, meglocsolja; ha sok a gyümölcs benne, a kertből származó szárított füvet dob a tetejére; kéthetente átrakja az összegyűlt halmot az érlelésre használt komposztládákba, stb. A keretek mellett praktikusan egy-egy zsák szárított füvet, ágnyesedéket, -aprítékot is tárolnak, hogy szükség esetén azonnal hozzá lehessen keverni a komposzthalomhoz az épp hiányt pótló elemet. Az érett komposztot aztán tavasszal kiszedik a keretből, majd a ház kertjének földjébe dolgozzák bele, ami meglehetősen sokat jelent az udvar talajának szempontjából – a házépítését követően ugyanis sok helyen leginkább sittel töltötték fel a területet. De a lakók is vihetnek belőle saját használatra – például balkonládájukba. A rendszer 3 komposztládával működik, egy a gyűjtésre szolgál, kettő pedig (egy magyar cég által gyártott, dupla rekeszes fa láda) az érlelésre.

A háztartási zöld javak komposztálásán kívül a lombkomposztálásba is belevágtak, nem is akárhogy... Az utcafronton – a járókelők által jól látható helyen – felállított, házilag barkácsolt keretben gyűlik a lomb. Az összegyűjtött leveleket a lebomlási folyamat felgyorsításának érdekében ledarálják, így kerül a keretbe. A "jó példa ragadós" elven, a rendszer nagyszerűen alkalmas az arra járók és a környéken lakók környezettudatosságának erősítésére.

A program igazán nagyszerűen működik. Kell hozzá egy-két lelkes komposztgazda, jó szándékú lakók, zöld felület és néhány komposztkeret. Nem nagy ördöngösség... s a zöld javak helyben történő hasznosítása még egy pesti társasházban is megállja a helyét.

Lugosi Bea
HuMuSz