Halott bolygón nem lehet üzletelni

Yvon Chouinard francia anyanyelvű kanadai család gyermekeként 1946-ban költözött Kanadába. Minden idejét sziklamászással, szörfözéssel és horgászással töltötte, kevés dolog állt tőle távolabb, mint hogy üzletember legyen. Nem is lett belőle - legalábbis a hagyományos értelemben. De valamiből fedeznie kellett a sziklamászás költségeit, ezért saját kovácsolású sziklamászó szegeit és kapcsait elkezdte értékesíteni. Az volt az alapelve, hogy a világ legjobb sziklamászó felszereléseit kell készítenie, hiszen az ő élete is ezektől függ. Ahogy az üzlet nőtt, a választék bővült, de a minőség iránti elkötelezettsége nem változott.

Néhány év után megdöbbenve látta, hogy a sziklamászás és a többi szabadban űzött sport milyen súlyos károkat okoz a természetben. Chouinard egyre inkább tudatára ébredt, hogy egy cég tevékenysége mindenképpen károkat okoz, de szívósan kereste a környezeti szempontból legelfogadhatóbb megoldásokat. Miközben a Patagonia a világ egyik legismertebb outdoor felszereléseket gyártó bolthálózatává vált, egyre radikálisabban változtatott termékein. A cég mindig is azt akarta, hogy dolgozói a munkahelyükön jól érezzék magukat. A rugalmas munkaidő lehetővé tette, hogy ha feltámadt a szél, a dolgozók egy része szörfözni induljon. Amerikában az elsők között hoztak létre munkahelyi óvodát, hogy a kisgyermekes anyák gyerekük közelében dolgozhassanak. Aztán elkezdték vizsgálni termékeik környezeti hatásait. A pamutingeket mindenki környezetkímélőnek tartja, de kiderült, hogy a mai nagyüzemi gyapottermesztés az egyik legszennyezőbb mezőgazdasági tevékenység. A világ összes rovarirtó felhasználásának 10 %-a, gyomirtószer felhasználásának 25 %-a a nagyüzemi gyapottermeléshez kötődik, annak ellenére, hogy a világ szántóföldjeinek csak 3-át foglalja el gyapot. A Patagonia úgy döntött, hogy csak organikus termesztésből származó gyapotot használ, ami persze sokkal drágább, mert több munkaerőre van szükség a kézi gyomtalanításhoz, komposztáláshoz. A plusz költségeket a piac nem ismeri el, senki sem törődik avval, hogy ha nem szennyezik a vizet és a talajt, akkor kevesebbet kell az államnak környezetvédelemre, egészségügyi ellátásra költenie. Az organikusan termesztett gyapot iránt nem volt kereslet, ezért az ára kezdetben csaknem duplája volt a nagyüzemi terméknek. Chouinardék vállalták a többletköltségeket. Aztán sorra vették a többi terméküket. Kifejlesztettek egy módszert, aminek segítségével 25 pillepalack újrafeldolgozásából származó anyagot használtak fel egy hegymászó kabát előállításához. 1993 és 2003 között 86 millió palackot hasznosítottak.

Mostanában annyi nagy cég zöld imázsépítő tevékenységéről olvastam, hogy ezt a könyvet is sokáig gyanakodva fogadtam. Mikor azt olvastam, hogy irodáikban már a 80-as években megszűntették a szemeteskosarak nejlonzacskós kibélelését, akkor elbizonytalanodtam. Ezek az apró dolgokra is odafigyelnek! Aztán mikor oda jutottam, hogy a főnök felveti magának a kérdést, hogy beosztottai miért járnak városi terepjárókkal, akkor megadtam magam. Ez az ember tényleg változást akar! Képes még az amerikai autózási szokásokat is megkérdőjelezni. Ezek után már semmin sem csodálkoztam. A Patagonia nemcsak annyit tett, hogy 1985 és 2005 között 22 millió dollárt adott kis civil szervezetek programjaira, de a változás kulcsát a világ 100 000 környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezetében látja. Alkalmazottai évente 2 hónapra elmehetnek egy civil környezetvédő szervezethez dolgozni, úgy hogy közben kapják a fizetésüket. Ha úgy adódik, a polgári engedetlenségi akcióban letartóztatott munkatársaiért a cég kifizeti az óvadékot.

Magyarországon az elmúlt években sikeres üzletemberek vezetik az országot. Néha úgy tűnik, attól lettek sikeres üzletemberek, hogy a pénzügyeken kívül minden mást - szociális, környezeti, egészségügyi, kulturális szempontokat - figyelmen kívül hagynak. Most jön egy új környezetvédelmi miniszter, aki liberális környezetpolitikát hirdet. Úgy tudom, hogy ez főképp azt jelenti, hogy az externáliákat internalizálni kell (pl. az adók révén a termékek árában is meg kell jelennie a környezeti szempontoknak.) Fodor Gábor nagyon fontos témákat tűzött a zászlajára. Úgy tűnik, hogy megértette, a globális felmelegedéssel sújtott bolygón lényeges változtatásokra van szükség. Most még nem látjuk, hogy ezt hogy fogja megértetni pártjával és kormányával. De mindannyiunknak az az érdekünk, hogy sikerüljön neki. Itt az ideje, hogy a cégek és az ország vezetői megértsék: halott bolygón nem lehet üzletelni!