Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeméttitok - első fokon

  • 2007. március 26.
  • humusz
schiffer_c_120A csomagolóanyag-hulladékok kezelésére létrehozott legnagyobb koordináló szervezet, az Öko-Pannon Kht. részben a lakosságtól gyûjt, részben pedig „egyéb koncentrált keletkezési helyeken". A gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület tavaly nyáron azt szerette volna megtudni a közhasznú társaságtól, hogy pontosan hol és mekkora mennyiséget gyûjtött 2005-ben. Az Öko-pannon az adatokat megtagadta, ezért a Reflex a bírósághoz fordult. A bíróság elsõ fokon a környezetvédõknak adott igazat. Az alábbiakban Schiffer András, a TASZ ügyvivõje kommentálja a pert.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) lehetővé tette, hogy a gyártók - saját maguk - közvetlenül gyűjtsék vissza és ártalmatlanítsák az általuk forgalomba hozott termékek hulladékát, avagy erre - jogszabályi feltételek teljesítése esetén - az adott szektor szereplői közösen hozzanak létre koordináló (és persze: lobbi-) szervezetet. A koordináló szervezetek működését a Főfelügyelőség engedélyezi, mivel az állam által vállalt uniós kötelezettséget vesznek át, és a hozzájuk csatlakozó gyártók mentesülnek a „szennyező fizet"-elv alapján kivetett közteher, a termékdíj megfizetése alól.

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület tavaly nyáron azt szerette volna megtudni az Öko-Pannon Kht-tól, hogy pontosan hol és mekkora mennyiséget gyűjtött 2005-ben. A reflexesek nem utolsósorban az Öko-Pannon közzétett „diadaljelentését" akarták kitenni a nyilvánosság próbájának: eloszlatva ezzel az „imázs-gyűjtés" vádját, azt a feltételezést, hogy a begyűjtött mennyiség egy része esetleg - feldolgozás helyett - újra a szemétben landol.

Az Adatvédelmi Biztos 438/K/2004. számon közölt álláspontjában megerősítette: a környezetvédők által kért információk közérdekű adatoknak minősülnek. A Reflex végül azt a kérést intézte az Öko-Pannon Kht. ügyvezetőjéhez: amennyiben gyártási/töltési hulladékot valóban nem fogadnak be, úgy az egyéb koncentrált helyeken keletkező mennyiségről adjon tájékoztatást, feltüntetve az egyes közszolgáltatók lakossági szelektív gyűjtéséből, illetve az egyéb koncentrált helyekről származó adatokat. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezetője az adatszolgáltatást megtagadta, és válaszlevelében közölte: „az egyes közszolgáltatók lakossági gyűjtéséből, illetve az egyéb koncentrált helyekről származó hulladékmennyiségre vonatkozó adatszolgáltatást, továbbítást - figyelemmel arra, hogy arra Társaságunk nem köteles és nem jogosult - nem áll módunkban teljesíteni."

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 21.§ értelmében, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő bírósághoz fordulhat és a megtagadás jogszerűségét, megalapozottságát az adatkezelő szerv köteles bizonyítani. A Reflex ennek megfelelően pert indított, s az eljárás során a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatát vette igénybe.

A felperesi álláspont igazolására két út kínálkozott. Az Avtv. 2.§ 4. pontja értelmében az „egyéb közfeladatot ellátó szerv" kezelésében lévő információ is minősülhet közérdekű adatnak. Az Adatvédelmi Biztos idézett levelében az Öko-Pannon Kht-t - a Hgt. 11.§-ra és a 94/2002 (V.5.) Korm.r.-re figyelemmel - „egyéb közfeladatot ellátó szervnek" minősítette. Az Avtv. 19.§ (6) bek. ugyanakkor az információszabadság korlátjaként állítja fel az üzleti titok intézményét, és egy utaló szabállyal a Ptk. 81.§-t rendeli alkalmazni. Csakhogy a Ptk. 81.§ (3) bek. szerint nem minősül üzleti titoknak - egyebek mellett - a költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel kapcsolatos adat, valamint az, amelynek nyilvánosságát külön törvény közérdekből elrendeli.

Az egyik „külön törvény", a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv. - Kvt.) 12.§. A Kvt. 12.§ (2) bek. így szól: mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni. A „külön jogszabály" ebben az esetben a Hgt. és a a 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet, a közérdekű adatként való azonosítás pedig lehetőséget teremt az Avtv. alkalmazására. A Kvt. 12.§ (5) bek. azonban még tovább megy, amikor kimondja: a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozással megtagadni, hogy az üzleti titok.

A Fővárosi Bíróság 2006. december 12-én kelt 19.P.23.890/2006/7. sz. első fokú ítéletében osztotta a felperesi érvelést és arra kötelezte alperest, hogy 15 napon belül közölje felperessel: a 2005. évben a szerződéses partnereinek hány tonna italos-karton hulladékot sikerült begyűjtenie, részletezve az egyes gyárakból származó gyári és az egyes városok szelektív begyűjtéséből származó lakossági hulladék-mennyiséget, az „egyéb koncentrált helyeken" keletkező mennyiségeket illetően. Az ítéleti indokolás külön kiemelte: „Az alperes előadása több tekintetben is ellentmondásos volt a bíróság szerint. Egyidejűleg állította azt, hogy a kért adatok az igényelt formában nem is léteznek, ugyanakkor kiadásuk (!) üzleti titkot és érdeket sértene (!), és azt is, hogy - az általa állítottan nem is létező, illetve ha létező, akkor pedig üzleti titkot tartalmazó adatok - nyilvános adatbázisból megismerhetőek..." Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Nemrégiben Kecskeméten, a Zöld Szervezetek XVII. Országos Találkozóján Sólyom László köztársasági elnök nem véletlenül figyelmeztetett: „a mozgalmaknak még mindig egyfajta szabadságküzdelmet kell folytatni az információszerzés terén, melynek ma már legnagyobb gátja az üzleti szféra".

Schiffer András

a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője