Válaszoltak a minisztériumok – Szép, csillogó fehér papíron…
Március 1-jén a HuMuSz biciklis futárai minden minisztériumnak eljuttattak egy-egy csomag ajándék újrapapírt, egy „zöld beszerzésekre" buzdító levél kíséretében. A minisztériumok példamutatása nemcsak a szemléletformálás miatt lenne fontos. Az állam komoly vásárló, ha nagy tételû beszerzéseinél „zöld" termékeket - például újrapapírt - választana, akkor a kereslet növekedése miatt az újrapapír mindenki számára olcsóbbá válhatna. Kezdeményezésünkre hat minisztérium már írásban válaszolt. Perneczky László „levelezési rovata".
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) röviden, de udvariasan megköszönte a csomag újrapapírt és a levelet: mindkettő az irodaszer beszerzéséért felelős szervezeti egységhez került. Nem biztos, hogy ez baj, hiszen az irodaszer-beszerzésekért pontosan az intézményt ellátó és fenntartó osztályok felelősek. Nem egészséges, ha a fő-fő főnöknek kell odaszólnia, hogy takarékos villanykörtéket, csapokat vagy épp újrapapírt használjanak. Reméljük, az ÖTM-ben mindenki jól végzi a dolgát.
Az Egészségügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a belső kommunikáció nagy része elektronikus alapon működik. Nagyon helyes! A gyors és kényelmes nyomtatás nyomán szaporodó papírhalom nem maga a probléma, csak a pazarlás indikátora. Lássuk az arányokat: egy lap legfeljebb 20 fillérbe kerül, míg egy nyomtatott vagy fénymásolt oldal - a gépet, a festéket (toner) és a szükséges energiát figyelembe véve - legalább 8 forintba! Ha tehát az EÜM munkatársai környezettudatosan és önként korlátozzák a nyomtatásokat az automatikus „katt print" helyett, máris léptünk egyet előre. A válaszlevél megemlékezett arról is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium épületeiben már működő szelektív gyűjtés mintájára az EüM is tervezte egy Intézmény-zöldítő program indítását - méghozzá épp a HuMuSz-Recycling programmal együttműködve. Igyekszünk felvenni a szálakat.
A KvVM-ben a jelek szerint annyira flottul megy minden, hogy nem is válaszoltak. Szelektív gyűjtés valóban van - a HuMuSz-Recycling évek óta végzi, de nem rémlik, hogy a kidobott papírok között újrapapírt láttunk volna.
Nem úgy, mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, ahol a válaszlevél szerint évente 4-4 ezer csomag újrapapírt vásárolnak, ami a GKM éves fogyasztásának több mint 20 %-a! Ne számolgassanak, a szorzás végeredménye kb. évi egymillió lap. Ha ennek ötöde újrapapír, az kezdetnek nem rossz! A levél szerint a GKM tesztelte a különféle másoló és nyomtatópapírok minőségét, és az újrapapírok síkosabbnak, elakadásra hajlamosabbnak és porosabbnak bizonyultak. Ha ez valóban így van, akkor jól tették, hogy nem növelték az újrapapír arányát. Olyan áron nem érdemes megmenteni néhány szép szálfát, hogy tönkretegyék a nagy értékű berendezéseket. Lehet, hogy egy alapos életciklus-szemléletű elemzés bebizonyította, hogy a gépek előállítási és szervízköltsége összességében nagyobb környezetterhelést okozhat, mint maga a papírgyártás? Gyanús, hogy valójában ilyen elfogulatlan és teljes körű elemzés nem készült. Régen tényleg lehettek rossz tapasztalatok az újrapapírokkal, de a HuMusz tapasztalatai szerint a mai újrapapírok már egyáltalán nem rongálják a nyomtatókat.
A Földművelési Minisztérium a közbeszerzési törvény szerinti kötelezettségeire hivatkozva „kivár", amíg az újrapapírok megjelennek. Jó hír: a közbeszerzési listán immár találhatók újrapapírok is. Az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak precízen listázta a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 4. 53. 55. 57. 58, 67 és 68 paragrafusait, amelyek a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét írják elő. Ismét csak dicséret az illetékeseknek: ezek szerint a törvény jó, ismerik is - már csak alkalmazni kell.
Végül, de nem utolsó sorban következzék a Miniszterelnöi Hivatal. A válaszlevélben nem is törvényekre, hanem a Kormány 2004-2006 évi programjának „Élhető és Otthonos Köztársaság - Környezetünk védelme" pontjára és a 2006. végén elkészített a zöld közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti cselekvési tervre hivatkoztak. Sajnos magát a tervet sem munkaközi, sem elfogadott állapotban nem találtuk meg, ellenben a kormányprogram említett pontja valóban ezzel a kiemelt szöveggel kezdődik: „Segítjük a szelektív hulladékgyűjtés terjedését. Növeljük az újrahasznosított anyagok arányát. (...)"
A levél a program megvalósításáról is számos példát hoz: borítékokat, irományfedeleket, iratrendezőket, környezetkímélő (vízbázisú) irodaszereket említ, és utal a HuMuSz-Recycling sikeres szelektív gyűjtési programjára, amely a MeH épületében 2006 óta működik.
Tisztában voltunk azzal, hogy olyan ajtókon kopogtatunk, amelyek közül néhány már nyitva van. Legalább résnyire. Most már „csak" az a cél, hogy a zöld közbeszerzés és környezetkímélő iroda ne ritka és példaértékű kivétel, hanem általános gyakorlat legyen a hazai minisztériumokban.