Hírek téma szerint
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.
Íme egy 15-ös lista a The Guardian újságírójától.
Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk.
Úgy tűnik, Svédország komolyan gondolja, hogy csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A skandináv állam parlamentje ugyanis eldöntötte, hogy 2045-re kell szénmentessé tenni az országot. A párizsi klímamegállapodásban még 2050-re tűzték ki ezt a célt.
Itt a nyár, kezdődik a vakáció, tervezzük szabadságunkat – de vajon hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban, úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?
Vizes csatornából Zöld Csatorna: mindenki számára nyitott városi kertészeti projektet indított a thyssenkrupp 2017. június 1-jével központjában az “Európa Zöld Fővárosa – Essen 2017” program részeként Németországban.
A helyi közösség is sokat tehet a helyi értékek megőrzéséért. Ezt bizonyította be az az önkéntes akció is, amelyet a Humusz a Zöldövezettel együtt valósított meg.
A Budapesttől ötven kilométerre található galgahévízi ökofalu az egyik legismertebb az országban. A társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntarthatóra tervezett közösség célja, hogy az ott lakók ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásai ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanák.
Óbudai önkéntesek fognak össze azért, hogy rendbe tegyenek egy népszerű kirándulóhelyet.
Valahol mindig is sejtettük, hogy autóval járni, meg zsákszám vásárolni a műanyagflakont és a petpalackot nem túl környezetbarát. Az utóbbi években egyre sürgetőbbé válik a probléma: a klímaváltozás hatásait a saját bőrünkön is érezhetjük. Szülőként most már tényleg komolyan el kell gondolkodnunk azon, a saját kényelmünk tényleg annyira fontos-e, hogy a dédunokáink majd egy műanyag szeméthegyekkel tarkított sivatagban éhezzenek?
1 liter palackozott víz előállításához nagyjából 3 liter csapvíz kell a kinyeréstől a palackozáson át a szállításig, ennyi a palackozott víz vízlábnyoma. A nagyobb fogyasztás nagyobb profitot hozna a vízszolgáltatóknak, ők azonban a haszonnál sokkal fontosabbnak tartják a palackozott víz okozta társadalmi és környezeti károkat.
2011-ben Antoine Repessé fotós elhatározta, hogy egy ideig nem dobja ki újrahasznosítható „szemetét”. Négy évvel később igazán ütős, #365 Unpacked címet viselő fotósorozatában örökítette meg a végeredményt.
Az én életemben sosem volt jelentős része a vízparti időtöltésnek vagy a napozásnak, de én már úgy szocializálódtam, hogy ha jön a bikiniszezon (= nyár), akkor jönnie kell az új bikininek is, követni kell a trendeket. 2017-ben a bikinitest kifejezéssel a női portáloknál is egyre óvatosabban bánunk a – szerencsére – egyre erősödő testpozitív mozgalmak miatt. Az olcsó anyagból készült, egynyári fürdőruhákról pedig a tudatos divat egyik terjesztőjeként beszéllek le benneteket. – írja Mengyán Eszter a vous.hu-n.
A múltheti Hegyvidék Napokon mutatta be a több mint öt éve működő Felelős Gasztrohős Alapítvány azokat az alapanyagokat, amikkel simán kiválthatjuk a trendi „superfoodnak” kikiáltott ételeket, mint például a chia mag, a quinoa vagy a kesudió. De megtudhattuk azt is, hogy mit és hol érdemes keresni az országon belül. Kőfaragó Annának köszönhetően pedig az egészről szórakoztató, szuperhősös infografikák is készültek, melyeken minden információ megtalálható az alapanyagok pozitív hatásain át a beszerzésig.
A könyv érték, ezért nem szeretnénk, ha hulladékká válna.
Megérkezett a tavasz, és vele együtt a kiránduló idő! Töltsünk hát minél több időt a szabadban – és közben ne feledkezzünk el a környezetvédelemről sem. A napidoktor oldal gyűjtötte össze, hogy élvezhetjük a természetet azzal harmóniában.
A kislábnyom kampány a 2005-ben alakult GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete (GD) projektje, mely szervezet számos hazai környezetvédelmi szervezettel valósított már meg közös programokat.
A freegan (szeméthalászat) egyre kiterjedtebb mozgalom. Környezettudatos polgárok táplálkoznak kukából. Ön megtenné?
Egyáltalán, mi szükség van húsmentes világnapra? Jó kérdés. Miért kellene megváltoztatni milliók étrendjét egyetlen napra? Igazán egyszerű. Egyetlen egy húsmentes világnap jótékony hatása is sokat számít.
Aki volt már garázsvásáron és tetszett neki, vagy aki még nem volt, de hallott róla és szívesen kipróbálná; minden érdeklődőt szeretettel várunk július 1-jén a Humusznál!
Egy bálna gyomrában talált hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot tett közszemlére egy kiállításon a Bergeni Egyetemi Múzeum pénteken
Bár már most is sok mindent felborított, valójában a megosztás alapú gazdaság – sharing economy – növekedése még csak most kezdődik igazán. Becslések szerint 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. Az előrelátó cégvezetők jobban teszik, ha most kezdik a felkészülést! Ebben segít a Piac & Profit június 15-i konferenciája.
A már totyogó kortól megrendezett szülinapi partik és egyéb gyerekzsúrok (pl. gyereknap, farsang) népszerűsödésével egyenes arányban nőnek az összejövetel után visszamaradó hulladékhegyek. Papírkalapok, műanyag villák, tányérok és poharak, csomagolópapírok, latex lufik, szalvéták, műanyag asztalterítők, hamar megunt játékok,színezékben és cukorban fürdő nassolnivalók.
Hogyan lesz az élelmiszerfogyasztásunk energiatudatos, klímabarát és etikus?